Nem is tudta, mit reméljen, azt kívánja-e inkább, hogy a fiúnak sejtelme se legyen róla, már találkoztak korábban, vagy azt, hogy emlékezzen rá. A pap az anyósülésre ült, Viki meg hátra, és megpróbált úgy helyezkedni, hogy legalább a srác profilját lássa néha, mikor épp…

- Már én sem tudom - vonta meg a vállát Viki, és ellenállt a kísértésnek, hogy Diogóra nézzen. -  Azt hiszem, lassan ebből is kigyógyulok. De ha nem vagyok szerelmes, hiányérzetem támad. Hülye egy tulajdonság, mi?- Érdekes, tényleg hiányérzeted van ettől?- Mintha akkor nem is…

Viki szinte elrohant a fiú elől, mert nem tudott mit mondani neki, könnyebb volt rohanni egy kicsit, noha a homokban ez egyáltalán nem ment egyszerűen, kissé nevetségesnek is érezte magát. Még mindig csak alkonyodott. Egy ideig nem nézett hátra, aztán megállt, kifulladva visszafordult…

 - Jól van - mondta Diogo - értem, nincs semmi gond. Értékelem, hogy tudsz titkot tartani. Nos, beszéltél a barátnőddel? Találkoztok?Viki kifelé nézett az ablakon, lepusztult épületek mellett hajtottak el, érezte a tenger közelségét a levegőben, noha csak a Tejo hömpölygött…

Nem akart arra gondolni, hogy mi lesz a találkozó után. De minél kevésbé nem akarta, annál inkább elkalandoztak a gondolatai ebben az irányban. Lehet, hogy életében utoljára lesz így kettesben Diogóval? Lehet, hogy a házassága létrejöttének érdekében arra kéri, utazzon haza…

Mikorra befejezték a romok eltakarítását, Carlosék is előkerültek, Diogo és Carlos látszólag szívélyes beszélgetésbe merült, de Vikinek valahogy az volt a benyomása, hogy van köztük némi feszültség. Persze lehet, hogy már mindenütt rémeket lát, Otávia gyanakvása miatt.Nem…

- Megszállták a kételyek? - kérdezte Otávia anyja, Dona Carmo a kert felé bólintva. - Nekem nem mond semmit. De mégis az az érzésem, nincs minden rendben.- Gondolom, ez így szokott lenni a menyasszonyokkal. Nem?- Hogy kételkednek?- Nagy döntés. - Az. Vagyis igazam van? Le akarja…

Otávia hirtelen felkelt az ágyból, és mezítláb járkálni kezdett. Aztán megállt Viki előtt. - Jó, ne szarakodjunk. Azt hiszem, hogy Diogónak van valakije.Viki úgy érezte, hogy kiszalad a vér a végtagjaiból. Most nagyon észnél kell lennie. Ez sokmindent jelenthet, és lehet…

A városon kívül már könnyebben haladtak, Vikiben is oldódott a feszültség. Carlos biztos beletanul majd a vezetésbe, ha eleget gyakorolja, ha a zenéhez van tehetsége, talán ehhez is, ritmus és időérzék kérdése az egész, meg persze a térérzékelésé. Talán azért is ideges a…

Egy ideig megint hallgattak. Viki arra gondolt, hogy miért kellett neki már megint beülnie egy kocsiba, ahol semmi keresnivalója, de élvezte a köztük vibráló feszültséget. A férfi nyilván tudatában van annak, hogy nagy butaság lenne kezdeményezni, mégis szeretné, és…

Kialakult egyfajta koreográfia közöttük. Ez semmiben nem hasonlított ahhoz, ami Péterrel vált szokássá, egészen más volt, egyéni, csak Mártonra jellemző. Viki kíváncsi lett volna arra, hogy amennyire ő más minden egyes férfival, úgy azok is alapvetően mások-e a különböző…

Másnap Márton hívta fel váratlanul. Majdnem elindult már az egyetemre, mikor csörgött a telefon. Húsz perc múlva ott tudna lenni. Valaki lemondott valami találkozót, van két órája, és eszébe jutott, hátha Vikinek is megfelel. Úgyis régen látták egymást.A lánynak nem felelt…

Miután az urna bekerült a falba, a márványlapot rácsavarozták az üregre, és a pap elment, néhány percig még lehajtott fejjel álltak a szűk folyosón. Ahhoz, hogy más temetőlátogatók el tudjanak haladni mellettük, igencsak félre kellett húzódniuk. Viki tájékozódási pontot…

Vikit valóban meghatotta, hogy Péter ilyen figyelmes vele, főleg, mert a fiú abban a tudatban jött ki elé, hogy Prágában a kis portugáljával örömködött ... Hát még ha a másik kis portugált is tudná! Meglehet, hogy az már a nagyon szabadelvű és türelmes Péternek is túl sok…

Az első gondolata az volt, hogy ez lehetetlen. Ilyen még sose történt. Most azonnal meg kell mondania Carlosnak, hogy ez mennyire különleges, mennyire elképesztő. De mégse mondta. Épp, hogy megtalálta azt, aki képes őt csiklóizgatás nélkül kielégíteni, amit elképzelni nem tudott…

Carlos köröket rajzolt a terítőre. Nem nézett Viki szemébe egy ideig, aztán vállat vonva így szólt.- Van valakim alibiből. Vagyis, mert szükségem van rá, hogy szeressenek. És arra, hogy szeretkezzem. Kicsit rossz a lelkiismeretem miatta, mert én nem szeretem a lányt. Vagyis nem…

Carlos röviden elköszönt az ismerőseitől, még azt se mondta meg nekik, mikor keveredik majd vissza a szállásra. Odatalál majd valamikor, a repülőt nem fogja lekésni. Viki kicsit megijedt ettől, csak nem azt tervezi Carlos, hogy vele tölti az éjszakát? Akár csak beszélgetéssel is?…

Viki kicsit aggódott amiatt, hogy Diogo üzlettársai rajtakapják őket az étteremben, és kiderül, hogy a férfi csak kitalálta a rosszullétet, de Diogo nevetve kijelentette, hogy még ha rajtakapnák is ezen a hazugságon, Viki láttán mindegyikük megértést tanúsítana, és eszük…

"Ami a tanárodat illeti, ez tetszik, kicsit emlékeztet a mi kezdeti játékunkra, az irodában. Csak ti sokkal jobban elhúzzátok. Azt mondod, megfogadta a tanév elején, hogy csak diáklányként tekint rád. És a jelek szerint kínosan be is tartja … Te meg hol szenvedsz emiatt,…

Viki még jó félórát maradt az irodában, és akkor is csak félve merészkedett elő. Hátha rajtakapják a hazugságon őt is, meg Diogót is. Persze a többiek nem voltak már sehol. Nem akart „hazamenni” a hotelbe, előbb le kellett csillapodnia. Remélte, hogy Otáviáék nem…

Nem hallotta, mikor jött vissza a férfi. Valószínűleg elnyomta az álom. Egyszer csak ott volt ismét mellette. - Ne haragudj, hogy itthagytalak.- Sikerült cigit venned?- A recepciós adott egy szálat. Azt mondta, ha egész dobozt veszek, úgyis elszívom egy nap alatt. Ebben igaza is van.-…

São nem volt sehol, mikor Viki visszaért a Pióca házába. Pedig most már szívesen megkérdezte volna tőle, hogy mi történt Josué és közte. Levette a kölcsönkosztümöt és blúzt, betette a barátnője szobájába, aztán lement az udvarra, hogy begyűjtse a mosott ruhát. Nem volt…

A cég Lisszabonon kívül, a Tejo partján foglalt el egy jókora területet, tömegközlekedve tényleg nem volt könnyű megközelíteni. Diogo előtt megnyitották a sorompót, váltott két szót a biztonsági őrrel, behajtott a kocsival az udvarba. Tulajdonképpen több udvar is nyílt…

Otávia körül a dolgok mindig felgyorsultak. Viki még fel sem ért az emeletre, mikor újra csörgött a telefon, pedig meg volt róla győződve, hogy majd órák telnek el a cég hívásáig. Sőt, azon se csodálkozott volna, ha közben találnak valaki mást a fordítói munkára. Nem volt…

Carlos elfutott, bronzbarna bőrével, karcsúságával, lapos hasával olyan volt szinte, mint valami reklámfilm szereplője, noha annak valószínűleg kitépik az összes szőrszálát. Testhez simuló, boxer szabású sötétkék fürdőgatyát viselt és szerencsére már elmúlt az…