2012.04.03. 06:30
Kilencvenharmadik fejezet: Ki itt belépsz... (2)
Nem akart arra gondolni, hogy mi lesz a találkozó után. De minél kevésbé nem akarta, annál inkább elkalandoztak a gondolatai ebben az irányban. Lehet, hogy életében utoljára lesz így kettesben Diogóval? Lehet, hogy a házassága létrejöttének érdekében arra kéri, utazzon haza most, vagy legalábbis menjen el Torres Vedrasból? Bár ez a kérés logikátlan volna, hiszen gyanút ébresztene, és most pont ez az, amit el akarnak kerülni.
Vajon képes-e Diogo arra, hogy valamiféle fogadalmat tegyen, akár babonából is, csak most az egyszer ússza meg a leleplezést, csak menjen hozzá az a lány, akibe állítólag szerelmes, és eztán jól fog viselkedni? Miért volt olyan nehéz elfogadni, hogy Diogo valóban szerelmes Otáviába, és ennek ellenére, emellett, ennek dacára, sőt, mintegy kiegészítésként szüksége van más nőkre is? Vagyis szüksége volt. Lehet, hogy már nincs is. Mert a házasság, ha létrejön, alapvetően megváltoztat mindent. Megváltoztathat - vagy sem.
Korán kiért az állomásra, mert attól tartott, hogy ismét eltéved. Még vagy egy órát kellett várnia a vonatra, és vacogott a reggeli szélben. A vonaton viszonylag kevesen utaztak, de ahogy Lisszabonhoz közeledtek, egyre többen szálltak fel, noha az ingázók ilyenkor már rég a munkahelyükön voltak.
Diogo a kocsija mellett állt és dohányzott. Mikor meglátta Vikit, még egyszer meghúzta, aztán eldobta a félig szívott cigarettát.
- Mikor szoktál vissza? - kérdezte Viki.
- Épp most, de csak egy szálat szívtam. Nem is akarok többet.
- És mióta nem szívtál már?
- Hébe-hóba rágyújtok most is, teljesen nem hagytam abba. De ha idegesebb vagyok, többet szívok.
- És most ideges vagy.
- Mitagadás, egy kicsit igen. Nem tudtam mit kezdeni Otáviával, ami eddig még sose fordult elő velem. Megmakacsolta magát.
- Lehet, hogy csak berezelt.
- De tud valamit, és neked el is mondta.
- Viszont én nem mondhatom el neked.
- Nézd, Vick, értem én, hogy lojális akarsz lenni mindkettőnkkel. És tisztában vagyok azzal, hogy ez az egész nagyon kellemetlen neked. De tudnom kell, mire alapozza a gyanúját. Nem fogom felhasználni ellene ezt az információt. Soha nem fogja megtudni, hogy megmondtad. De ha nem tudom, mi ellen hadakozom, akkor képtelen vagyok stratégiát választani. Értesz engem?
- Persze, hogy értelek, mégse mondhatom meg. Nem tehetem.
- De miért nem?
- Nézd, Diogo, túlságosan benne vagyok az ügyben már úgyis, és ez nem az én ügyem. Hülyeség volt tőlem eljönni ide, eljönni a te esküvődre, mikor... Miért nem akadályoztál meg?
Megcsuklott a hangja, de Diogo úgy tett, mintha nem venné észre.
- Felnőtt nő vagy, te döntesz arról, hogy hová mész és hová nem.
- Ez olyan cinikus mondat volt, Diogo.
- Nem, semmi cinizmus nincs benne. Nem akartad egy percig se, hogy megakadályozzalak, hogy idegyere. Ha eljöttél, azért tetted, mert ezt akartad.
Hogy lehet ennyire érzéketlen? - gondolta Viki. - Iderángat Lisszabonba, mert NEKI van szüksége az ÉN segítségemre, hogy meggyőzze az Ő menyasszonyát, és nem veszi észre, milyen fájdalmat okoz ezzel? Nem veszi észre, és nem is érdekli.
Néhány pillanatig arra gondolt, hogy teátrálisan megállíttatja a kocsit és kiszáll a város közepén, pedig azt se nagyon tudta, merre járnak éppen. De a filmekben ez mindig olyan határozott dolognak tűnt, noha legtöbbször csak hiszti volt, és a nők általában vissza is szálltak előbb-utóbb az autóba. De ő nem ez a fajta, ő nem hisztizik.
- Jól van, ha neked az tetszik, hogy felnőtt nő legyek, akkor az leszek. Ezt mondjuk elvárhatnád Otáviától is - akarta volna hozzátenni, de lenyelte.
- Tehát? Megmondod végre, mi ütött Otáviába?
- Nem mondhatom meg, már említettem. Legfeljebb a dolog jellegére utalhatok.
- Nocsak, ez már valami. És mi lenne a dolog jellege?
- Nincs személyhez és időhöz köthető bizonyítéka, nem látott semmi olyat, ami bizonyossá tenné számára, hogy megcsaltad.
- De valamit látott.
- Valamit igen. Ennél többet nem mondhatok.
1 komment
Címkék: beszélgetés sértődés bizonyítás
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
