Akárhol abba lehet hagyni, nem kell, hogy a befejezés lezárás is legyen egyben. Úgyhogy ezen a ponton én most abbahagyom, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a történet majd valamikor, más címmel, más felületen esetleg folytatódik. Mivel ez blogregény, nincsenek benne véglegességek.…

Nem is tudta, mit reméljen, azt kívánja-e inkább, hogy a fiúnak sejtelme se legyen róla, már találkoztak korábban, vagy azt, hogy emlékezzen rá. A pap az anyósülésre ült, Viki meg hátra, és megpróbált úgy helyezkedni, hogy legalább a srác profilját lássa néha, mikor épp…

Megérkezett Viki bőröndje. De csak az övé. A papé még sehol nem volt. Döntenie kellett, menjen-e, maradjon-e. Ha egy kicsit is marad, arra utal a viselkedésével, hajlandó mérlegelni ezt az ostoba ötletet, hogy olykor beszélgessenek. Mégis, mint mik? Ha gyónóként szerepelne, nem…

Szóval egy pap: ez érthetővé tett egyet s mást. Viki fejében többször megfordult a beszélgetés során, hogy talán pszichológusba botlott, de mindenesetre olyasvalakibe, akinek nagy gyakorlatra tett szert mások lelkének kifürkészésében, és néhány odavetett megjegyzésből egész…

Az átszállásig minden rendben ment, Párizsban megtalálta a megfelelő járatot is, noha kissé zavaros volt az egész repülőtér, buszra kellett szállnia, és nem volt benne biztos, hogy a megfelelő buszt választotta ki, de végül ott kötött ki, ahol kellett. Zuhogott az eső, az…