2011.10.25. 06:30
Nyolcvankilencedik fejezet: Döntések (6)
Másnap Márton hívta fel váratlanul. Majdnem elindult már az egyetemre, mikor csörgött a telefon. Húsz perc múlva ott tudna lenni. Valaki lemondott valami találkozót, van két órája, és eszébe jutott, hátha Vikinek is megfelel. Úgyis régen látták egymást.
A lánynak nem felelt meg, be kellett volna mennie arra az órára, már így is túl sokat hiányzott, de mégis igent mondott. Nem volt abban a helyzetben, hogy visszautasítson egy kiadós szeretkezést az egyetlen, Budapesten élő férfival, aki legalább néhanapján rendelkezésre állt, és akiről sosem lehetett tudni, mikor tűnik fel legközelebb. Péter kiesésével Vikinek azzal a ténnyel kellett szembenéznie, hogy teljesen ki van szolgáltatva Márton kedvének és szabadidejének, pedig ennél sokkal többre vágyik. Nem feltétlenül úgynevezett tartós kapcsolatra, amennyiben ez szoros együttjárást, sőt, együttélést jelentene, de valami kiszámíthatóra. Péter elég kiszámítható volt, kár, hogy ennyire megutáltatta magát.
Mikor Márton megérkezett, Viki a szeme sarkából látta, hogy Renáta kikukucskál a folyosói ablakon, aztán sietősen elhúzza a függönyt. Figyelik. Figyeli a vörös hajú, Péter, és most Renáta is. Lehet, hogy a többiek is, főleg azok, akik egész nap otthon ülnek, nyugdíjasok, meg egy kismama. Na és, nem tartozik senkinek semmivel, csak Diogónak, pár százezer forinttal. Ez mégiscsak megnyugtató.
- Az én kis Nikém. Hiányoztál ám, tudod?
- El tudom képzelni, mennyire.
- Tényleg. Tudod, hogy szeretek veled lenni.
- Akkor miért nem jössz gyakrabban?
- Nehéz összehozni. De hát nem én vagyok az egyetlen az életedben.
- Jelen pillanatban ebben az országban te vagy az egyetlen.
- Mi történt Péterrel?
- Elkezdett hülyén viselkedni.
- Csak úgy? Minden további nélkül? Szimpatikus srác pedig.
- Féltékeny.
- De hát eddig is tudta, hogy nem csak ő létezik.
- Tudni és látni két különböző dolog.
- Mit látott?
- Hát, semmi különöset, tulajdonképpen. Legfeljebb egy bevetetlen ágyat.
- Mikor?
- Aznap, hogy itt jártál.
- Nem azt mondtad, hogy elutazott?
- De este megjött. És akart is valamit.
- Vagyis meg akart dugni.
- Sejthetően igen.
- Te meg elhajtottad.
- Valahogy úgy.
Márton leült az ágyra.
- Sajnálom. És te? Te is sajnálod?
- Nem tudom. De most már nincs visszaút. Úgyhogy, itthon csak te vagy.
- Az nem jó, kislány. Rám nem lehet számítani. A portugálok meg messze vannak, olyanok, mintha nem is lennének.
- Ez azért túlzás.
- Azt mondtad, elmész az esküvőre.
- Igen, már megvettem a jegyet.
- És mit remélsz ettől?
- Nem tudom.
- Ne tudod, vagy nem mered kimondani? Esetleg még magadnak se vallod be?
- Lehet, hogy igazad van.
- Nézd, ha azt várod, hogy Diego Maradona lefújja a bulit...
- Diogo.
- Tudom, csak froclizlak.
- Nem ezt várom.
- Jobb is, ha nem számítasz rá, mert ez nem fog megtörténni.
Viki maga se értette, miért szorul el a torka. Micsoda ostobaság. Csak bólintott. Leült Márton mellé az ágyra, és átölelte. A fejét a válla és a nyaka közé fúrta.
- Ne beszéljünk róla, hagyjuk.
- Miért, kivel tudsz még erről beszélni?
- Senkivel.
- Pedig muszáj megbeszélned valakivel. Aki visszarángat a földre.
- Nem vagyok elszállva.
- Biztos?
- Biztos.
- Akkor szerintem szeretkezzünk, mert telik az idő.
7 komment
Címkék: beszélgetés
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mégsem én voltam? 2011.10.25. 19:13:31
Érdekes fazon ez a Márton, érdekes kapcsolat ez az érzelem-nélküli "van két szabad órám, szeretkezzünk egyet" stílus...
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.10.25. 21:57:06
vén betyár 2011.10.26. 11:21:15
Kedves figyelmetekbe ajánlom az Előtte és az Utána cimű képeket!:)
hu.wikipedia.org/wiki/William_Hogarth
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.10.26. 14:45:58
mégsem én voltam? 2011.10.26. 19:53:37
A történetedben érdekes módon eddig egyedül Carlost szerette Viki egy ideig kölcsönös szerelemmel, az összes többi kapcsolata nagyon aszimmetrikus volt (bár, itt is Carlos volt a kezdeményező fél, és aztán Viki érzelmeit túl könnyen el tudta feledtetni Diogo kényeztetése...)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.10.26. 22:55:20
A kölcsönös szerelem ritka jelenség, főleg 1 másfél éven belül...