Szokatlanul meleg volt, mire odaértek a tengerparti kempinghez. Vagy az Algarvén tán nem is volt szokatlan. Viki hosszú nadrágot viselt, de úgy 8-9 óra körül már úgy érezte, hogy rátapad a bőrére, és mindenképp meg kell tőle szabadulnia. Egyetértettek abban, hogy teljesen…

Tovább dolgoztak, mint rendesen, mert be kellett pótolniuk az ebédnél kimaradt időt. Viki türelmetlen volt, figyelmetlen, némely mondatnak többször is nekifutott, Diogo viszont tökéletesen tudott koncentrálni. Teljesen elmerült a feladataiban, csak olykor indult el a keze a cukorkás…

Viki hátradőlt és a tenger felé fordította az arcát. Végre kicsikart Carlosból egy bókot. Ha ez annak vehető. Mivel semmi nem történt még közöttük, a beszélgetésüket olybá is lehetett venni, mint két idegenét, akik akadémikus vitát folytatnak a társadalomban uralkodó…

Mikor besötétedett, még elindult a levéllel és bedobta a legközelebbi postaládába. Csak, hogy ne legyen nála. Útjára bocsátotta. Aztán éjfélig nézte a tévét a földszinten, levitte a takaróját és fekve nézte, végkimerülésig. El is nyomta az álom közben, a tévé meg úgy…

Sérgio hirtelen átfogta a derekát és magához húzta. Egy csendesebb mellékutcában voltak, fehérre meszelt házak között. Olyan váratlanul jött ez a fellángolás, hogy Viktória szinte megijedt. – Mi történt? Juli néni gerjesztett be ennyire? A fiú nevetett. – Nem, te…

Nem is értette, hogy lehetett ekkora hatással rá Bognár halála. Végül is mi köze volt neki Bognárhoz? Semmi néven nevezhető joga nincs megsiratni. Talán az fájt ennyire, hogy már nem volt érdemes hazamenni Pestre? Azért ez is túlzás, ott a nagyi, barátok, ismerősök, akikkel…