A városon kívül már könnyebben haladtak, Vikiben is oldódott a feszültség. Carlos biztos beletanul majd a vezetésbe, ha eleget gyakorolja, ha a zenéhez van tehetsége, talán ehhez is, ritmus és időérzék kérdése az egész, meg persze a térérzékelésé. Talán azért is ideges a…

A reptéri kávézó meglepően mocskos volt, a padló tele cukroszacskó-fecnikkel, a hamutálcákat valahogy elfelejtették időközönként üríteni, mosatlan edények árválkodtak az asztalokon. Mivel önkiszolgáló bár volt, a vendégeknek kellett volna visszapakolniuk az edényeket, de…

Egy ideig megint hallgattak. Viki arra gondolt, hogy miért kellett neki már megint beülnie egy kocsiba, ahol semmi keresnivalója, de élvezte a köztük vibráló feszültséget. A férfi nyilván tudatában van annak, hogy nagy butaság lenne kezdeményezni, mégis szeretné, és…

Végül Viki javaslatára ültek át hátulra, mert már nagyon szerette volna kényelmesebb testhelyzetben élvezni a simogatást, és - bár magának is alig merte beismerni - felébredt benne a vágy, hogy megnyíljon, nem csak lelki értelemben, bár a beszéd is jólesett. Mártont különleges…

Viki azt várta volna, hogy Márton finoman érezteti vele: meggyőződése szerint az ágyban nem igazán illenek össze, de ettől még nagyszerű barátok maradhatnak, valóban nem is nagyon számított másra, nem kívánt mást, csak ennyit: szerette volna, ha ez a kissé kínos tapasztalat nem…

Hirtelen egy autó állt meg a kollégium kapuja előtt. Tíz múlt pár perccel. Az egyik fiú odament és kezet fogott a sofőrrel, aki kiszállt és kinyitotta a csomagtartót. Bekerültek a hátizsákok. Viki még mindig nem értett semmit. Vagy nem Carlos az egyik srác, vagy itt valami…