Végül Viki javaslatára ültek át hátulra, mert már nagyon szerette volna kényelmesebb testhelyzetben élvezni a simogatást, és - bár magának is alig merte beismerni - felébredt benne a vágy, hogy megnyíljon, nem csak lelki értelemben, bár a beszéd is jólesett. Mártont különleges képességekkel áldotta meg az Isten, vagy a sors, vagy nevezzünk akármi másnak: nagyon tudott figyelni és nagyon okos megjegyzéseket tett, de főleg, az első benyomásokat meghazudtoló módon képes volt teljesen levetkőzni a felületes és nyomulós nőcsábász mivoltát, és ettől emberibbnek, esendőbbnek, de vonzóbbnak is tűnt. Nem tartott attól, hogy érzelmesnek vagy gyengének látszik, ha bizonyos dolgokat kimond, úgy tűnt, ezen egyszerűen túltette már magát, ahogy nem túl előnyös külsején is, elfogadta magát olyannak, amilyen volt, és sugárzott belőle  a magabiztos, nyugalmas derű, Viki pedig úgy érezte, hogy ezt valóban el szeretné tanulni tőle.

Hátraültek hát, vagyis csak Márton ült, Viki egyszercsak azon vette észre magát, hogy a férfi ölében fekszik, bár ezt korántsem volt egyszerű úgy megoldani, hogy a lábának is elég hely maradjon, nem tudta kinyújtani, ahogy szerette volna, de némi fészkelődés és nevetgélés után csukott szemmel élvezni kezdte, ahogy Márton finoman simogatta tovább, ehhez végtelen türelme volt, mintha képtelen lenne megunni, az éltetné, hogy simogat. Már nem beszélgettek, egészen másra koncentráltak, a lány egyre kevésbé érzékelte a valóságot maga körül, és egyre melegebbnek találta a ruháit, pedig az autó nem volt túlfűtve.

A simogató kéz most már nagyjából egy pontra koncentrált, a harisnyán és a bugyin át ugyan nem találhatta el a csiklót, de éppen az volt izgalmas az egészben, hogy nincs közvetlen bőrkontaktus közöttük, és a vágy, hogy Márton kezét végre igazán érezze a punciján, egyre jobban eluralkodott Vikin. Mégsem vetkőzött neki, inkább elképzelte, milyen érzés lenne, ha a férfi ujjai becsúsznának a hüvelyébe, miközben a csiklóját is simogatja, centiről centire képzelte el, először csak az ujjait, aztán a múltkor szinte meg sem tapasztalt férfiasságát, amely mindeddig rejtve maradt a szeme elől, csak halvány elképzelése volt róla, és azzal biztatta magát, hogy nemsokára felül és felfedezi magának végre, milyen is valójában.

Aztán a gondolat, hogy a szájába veheti, annyira felizgatta, hogy szinte váratlanul elérte az orgazmust, de a kisülés nem volt nagy, szinte alig érzékelte, csak a szívdobogásáról tudta biztosan, hogy elélvezett, Márton tovább ingerelte, a lány pedig érezte, hogy most olyan állapotban van, hogy muszáj másodszor is elélveznie, és ez igazán intenzív lesz. Vagy egy perc telt el ebben a felfokozott állapotban, mikor Viki megragadta a férfi kezét és erősen a puncijára szorította, hogy ott tartsa, ne mozdítsa el, csak tartsa erősen. Felsikoltott, mikor elment, ahogy előre gondolta, nagyon erős orgazmusa volt, és elképesztő szapora szívdobogása.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr163135432

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása