2010.02.07. 09:00
Negyvennyolcadik fejezet: A régi tornyok városa (2)
Hirtelen egy autó állt meg a kollégium kapuja előtt. Tíz múlt pár perccel. Az egyik fiú odament és kezet fogott a sofőrrel, aki kiszállt és kinyitotta a csomagtartót. Bekerültek a hátizsákok. Viki még mindig nem értett semmit. Vagy nem Carlos az egyik srác, vagy itt valami egészen furcsa dolog történik. Az, aki Carlosra hasonlított, megint az órájára nézett, megcsóválta a fejét, körbe-körbe nézelődött. Széttárta a karját. A két másik rágyújtott.
Viktória negyed tizenegyig várt, akkor kilépett az árnyékból és épp, mikor a fiúk másfelé néztek, átment az úttesten. Ahogy közelebb ért, megbizonyosodott róla, hogy valóban Carlos az egyikük.
– Szervusztok.
– Szervusz.
A két idegen érdeklődve méregette. Carlos arcáról mintha hirtelen elfújták volna a feszültséget. Mosolygott. Viktória viszonozta a mosolyt. Megkönnyebbült. Minden olyan normális volt, hétköznapi és józan, őrült bosszútervektől távoli.
– Elnézést a késésért! – szabadkozott.
– Semmi gond. Hölgyekre szívesen várunk – kacsintott az egyik srác. – Biztos Vitória vagy. Engem Miguelnek hívnak, ez pedig Manuel.
– Nagyon örvendek.
Megpuszilták egymást.
– Mehetünk?
Viki kérdően nézett Carlosra.
– Én nem is tudom. Hová mennénk?
– Ő nem tudja, hová megyünk? – kérdezte Miguel.
– Fogalmam sincs.
– Torres Vedrasba – mondta Carlos.
– Torres Vedrasba?
Viki majdnem hozzátette: hozzád? De csak nyelt egyet.
– A srácok a földijeim, és Miguel szokott hazavinni minket is kocsival, ha ráér.
A lány tanácstalanul nézett a fiúkra, aztán megvonta a vállát. Vigyék akkor Torres Vedrasba. Nem készült hosszú kirándulásra, de ez még mindig jobb, mint amitől félt, hogy Carlosnak elég lesz egy ötperces menet. Különben is olyan kedvesnek tűnik. És egyáltalán nem titkolózik, mintha a „hivatalos” kedvesével menne kirándulni. Csak nem be akarja mutatni a nagynénjének és a nagyanyjának? Vagy Torres Vedrasban szerzett lakást, ahol senki nem fogja zavarni őket?
Beültek a kocsiba, Carlos és ő hátulra. A fiú nem érintette meg, nem is szólt semmit. Mintha egy kicsit szégyellős lenne.
– Megkaptad az üzenetem? – kérdezte Viki.
– Persze, Josué átadta.
– Akkor jó.
Hallgattak. A két másik srác azon morfondírozott, hogy melyik utat válasszák Lisszabonból kifelé.
– Jól sikerült a szalagégetés? – kérdezte a lány hosszú szünet után.
– Nem égettek el semmit. A szokás az, hogy eltépnek bizonyos ruhadarabokat – felelte Carlos.
– Elég nagy pazarlás.
– Az.
– Jövő ilyenkor már te is letépheted magadról a ruhát.
Carlos fürkészőn ránézett. Elmosolyodott.
– Én inkább egy lánnyal tépetném le magamról szívesen, de nem várnék vele egy évet – jegyezte meg Miguel.
Nevettek.
– És miféle lánnyal? – kérdezte Viki.
– Nem tudom, hogy szabad vagy-e még, de veled szívesen.
Viki elpirult, zavartan nézett Carlosra. Az csak megrázta a fejét.
– Sajnálom, de nem vagyok szabad – válaszolta Viki halkan.
– Ha sajnálod, akkor itt az ideje, hogy szabaddá tedd magad. Nem igaz?
Ez a Miguel elég rámenősnek tűnt. Viki figyelmesebben megnézte a visszapillantó tükörben. Hosszúkás, nem igazán szép, de barátságos arca volt. Legalább száznyolcvanöt magas. Vékony, de nem sovány alkat. Olyan fajta, aki mindig egy kicsit túl hangosan beszél.
– Udvariasságból mondtam, hogy sajnálom – replikázott Viki.
A srác felröhögött. Valósággal röhögött, ezt a hangot nem lehetett nevetésnek hívni.
– Látom, felvágták a nyelved!
– Miguel, ne röhögj már úgy, mint egy állat! – szólt rá a százhetven centis, testes, szemüveges Manuel, aki olyan fajta embernek látszott, aki könnyen megizzad, ha egy kicsit melegebb az idő. Ezúttal is nedves volt a homloka, egy kétes tisztaságú vászonzsebkendővel törölgette olykor.
Ebben a stílusban ment tovább a beszélgetés, főleg a két idegen srác között, Carlos nem szállt be a froclizásba, kissé mélázónak tűnt. Viki olykor érezte, hogy a fiú nézi, de mikor feléfordul, elkapja a tekintetét. Minden volt, csak nem magabiztos. Annyira más, mint odafent, a Szent György várban! A lány most attól kezdett félni, hogy mi lesz, ha kettesben maradnak. Ha nyíltan kell beszélniük. Hogy fognak eljutni megint ahhoz a forrósághoz, ami a testüket ellenállhatatlanul egymáshoz vonzza.
Nem volt bátorsága egy centivel sem közelebb kerülni Carloshoz, nem érezte feljogosítva magát a kezdeményezésre. Még nem.
31 komment
Címkék: autó késés fiúk találkozás torres vedras
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.07. 16:06:49
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.02.08. 02:00:25
Az avatar pedig jó lett; kábé ilyesmire gondoltam én is.
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.08. 05:39:11
Ellenben verejtékezés helyett életszagúbb - micsoda képzavar - az izzadás.
Old Man 2010.02.08. 06:57:04
Van nekem egy szerzőm.Illetve csak majdnem.Készülget, darabonként bontakozik ki.
Van nekem egy főhősöm.Főhősnőm.Nő, illetve csak majdnem.Apránként bontakozik ki személyisége, nőiessége.Lehet szeretni.Majd elfoglalja a saját helyét.
DE!Ki vagyok én, hogy jövök én ahhoz, hogy bármiféle módon befolyásoljam a történetet.A történetet, ami megtörtént.
A történetet, ami megtörténhetett.
A történetet, ami megtörténik, hétről - hétre.
A kényelmet választom, várom a folytatásokat.
Nagy felelősség, nem is vállalom a beleszólást, beavatkozást, véleményezést.Nem fumigálok, nem skatulyázok, nem vérfeministázok.
Majd elfoglalja a saját helyét.
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.08. 07:59:37
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.08. 08:00:10
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.08. 08:04:52
Persze ez csak a szokásos reggeli kekec ;)
Egyébként mennyi van még hátra?
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.08. 08:11:18
Más az íze? Jé ... Akkor a verejték finomabb?
Nem tudom pontosan, mennyi van hátra, még nem írtam meg végig.
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.08. 08:18:55
vén betyár 2010.02.08. 13:42:26
Később Gloria arról beszél, hogy nagyon kiakadna, ha egy őrmester rombolná szét a fiúk nehezen kialakított személyiségét.Valaki hozzászólt, hogy a katonaságon kívül és túl a társadalmi körülmények is lerombolhatják a személyiséget.Mire prof.Pizka:Gloria még nem tudja, hogy egy vöröskörmű ribi...Nagyon szép, szellemes megfogalmazás, csodálatos gondolati ív.
Azt hiszem, hogy most egy részben, nagy részben saját személyes élményeken alapuló regény körül bábáskodunk.Izgalmas.
Közben egészen személyes dolgok kerülnek szóba, alaposan kitárgyaljuk, stb.
"De ez már túl személyes."
Vagy mégsem?
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.02.09. 00:02:33
@21 hónap:
Nekem (nálam) meg a verejték oka belülről jön, míg az izzadságé kívülről.
Verejtékes lesz az ember a rettegéstől, szeretkezés alatt, ejtőernyős ugrás előtt vagy szigorlat közben, a hirtelen (és mindkét előjelű) stressztől, de izzadni a melegtől meg a favágástól (esetleg hólapátolástól) szokott.
Oké, tudom, nagyon szubjektív. Van, aki szerint sima mennyiségi különbség van: verejték = izzadság/2. Meg a szaga is más.
Ez utóbbival -gondolom - mindenki egyetért.
vén betyár 2010.02.09. 05:55:29
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.09. 07:02:13
Akkor a kérdéshez visszatérve: izzad vagy verejtékezik az autóban a gömböc? :)
vén betyár 2010.02.09. 07:57:38
Izzadtságszagú tudás, izzadtságos győzelem, nehezen kiizzadt döntetlen,stb.
Viki belepirult, homloka enyhén verejtékezett.
Manuel homlokáról kövér izzadtságcseppek hullottak.
Eltúlozva, sarkítva, szembeállítva.
De jól elbíbelődünk ezekkel a sarkalatos kérdésekkel.
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.09. 08:52:49
Szegény Manuel, pedig abszolút mellékszereplő. Erről az a kabaréjelenet jut eszembe, amit a rádióban hallottam, Bajor Imre adja elő. Hogy lehet abból az egy mondatos szerepből, h "A kocsi előállt" főszerepet kreálni. :)
De átírom: Manuel izzadt, mint állat. :P
vén betyár 2010.02.09. 10:06:52
Elegáns megoldás, köszönjük!
Carlos fürkésző pillantásokat vet Vikire, ez teljesen rendjén való.
Old Man 2010.02.09. 10:28:44
Látod, erre utaltam.A múltkor igen lényeges különbségre tapintott rá Tiboru megcsalás-csalás témakörben.
Most meg:volt- egyáltalán jogosítványa volt-e M-nak, vagy a kocsit lopták, azért izzadt, mint az állat?
Hová mennek, az senkit nem érdekel?
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.09. 14:10:23
És mi köze van ennek a megcsalás-csaláshoz?
Torres Vedrasba mennek.
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.09. 14:11:18
vén betyár 2010.02.09. 14:28:56
A megcsalás-csaláshoz semmi köze, az egy fontos különbségtétel volt, ez meg egy kis kötözködés.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.02.11. 00:11:06
Értem én, ki akartad hangsúlyozni, hogy nem papírzsepi, de akkor legyen vászon, batiszt, márvány (nem, márvány nem...) vagy selyem, de ne "anyag".
Kösze :-)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.13. 15:37:52
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.13. 15:43:28
Vászon- vagy damasztzsebkendő.
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.13. 15:57:56
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.13. 16:02:56
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.02.15. 17:57:14
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.15. 22:45:50
Akkor most én is szabadságra megyek, míg visszajavítom a gépem...
seteluas 2012.07.27. 00:44:57
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2012.07.29. 21:37:15
gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.28. 09:39:07
Összességében a történet érdekesebb. Tovább!