2009.08.05. 22:53
Első fejezet: Betelt a pixis (1)
Viktória korán ébredt, odakint még egészen sötét volt. Először azt se tudta, milyen nap lehet. A belvárosi lakás felújításra szoruló falai rosszkedvűen emelkedtek a feje fölé. Aztán eszébe jutott: 1994 van, november és szombat reggel. Viktória egyedül feküdt az ágyban, pedig előző este még másképp tervezte. Azt hitte, hogy végre megtalálta azt a fiút, aki két hónapnál tovább bírja. Hogy mit, arra az akkori magyar nyelvben nem talált megfelelő kifejezést. Nagyanyja gavallérságnak vagy udvarlásnak nevezte volna, de ezek a szavak végképp muzeális értékűeknek tűntek a 90-es évek közepén. Viktória szeretett volna nevet adni annak, ami Gáborhoz kötötte. És elkövette az ősi hibát, amit a telefon feltalálása óta egyetlen nő sem követhet el büntetlenül: felhívta a fiút. Mégpedig késő este. Valami mondvacsinált kérdéssel egy Caesar-fordítás kapcsán, amivel állítólag nem boldogult. Egy férfinak mindig azt az érzést kell adni, hogy okosabb nálad – sulykolták bele lépten-nyomon az aranyigazságot. Bár Viktória nem gondolta, hogy Gábor okosabb lenne nála, ha ez az ára annak, hogy nevet adjanak a valaminek, ám legyen. Merj kezdeményezni! – hangzott a másik aranyigazság. Olyan félénkek ezek a mai fiúk, lehet, hogy csak arra várnak, hogy te tedd meg az első lépést. Nézz fel rájuk, kérd ki a tanácsukat, csodáld a mániáikat. Gábor például komparatív nyelvészettel foglalkozott, a latin, a görög és a szanszkrit területén. Viktóriától ez a téma elég távol állt, de azért annyira értett a nyelvészethez, hogy értelmesen csillogó szemmel nézzen Gáborra, mikor az az elméleteit fejtegette. A fiú merev volt, zárkózott, alig beszélt magáról. Épp csak annyit sikerült kihúzni belőle, hogy három húga van és nagyon katolikus. Ez rontotta ugyan Viktória esélyeit, mert nem volt nagyon, csak kicsit katolikus, és megborzongott, ha arra gondolt, hogy lefekvés előtt az ágy mellé kell térdelnie és elmondani az Énistenemjóistenem kezdetű örökzöldet, de Gábor mégiscsak jóravaló fiú, okos is, csinos is, ha nagy jóakarattal szemléljük (és Viktória így szemlélte), valószínűleg megcsalni se fogja a barátnőjét. A csókjai kissé lagymatagok voltak, mintha örökké Szent Ágoston görnyedő alakja borult volna a fejük fölé, aki a maga idején ugyan kicsapongó életet élt, de aztán megtért ... Gábor is ráért volna még a megtéréssel.
A fiú azonban hideg arccal hőkölt vissza, mikor Viktória a Vörösmarty utcai ház fekete kapualjában a fülébe súgta, hogy akár fel is jöhetne.
– Kati hazautazott a szüleihez, egyedül vagyok – mondta neki és próbált a lehető lecsábosabb tekintettel nézni a fiúra.
Gábor eltolta magától.
– Viktória, csalódtam benned – mondta mély hangon. – Hogy feltételezel rólam ilyet egyáltalán? Soha nem használnám ki a helyzetet.
– De ha én kérlek rá, hogy használd ki!
Hülyeség volt ilyet mondani, a fiúk utálják, ha egy nő meg akarja őket erőszakolni. Főleg az ilyen, mélyen katolikus fiúk.
– Felejtsd el! – vetette hirtelen oda Gábornak és beszaladt a házba.
Mérhetetlenül szégyellte magát. Nem vagyok elég szép – gondolta dühösen –, nem vagyok elég nőies. Mi az, hogy nőies? Az, hogy megvárjuk, amíg egy ilyen Schlappschwanz kezdeményez? Kezdemény. Valójában ez a fiú egy szánalmas kezdemény. Nagy idolja, Szent Ágoston persze feljött volna. Főleg ennyi idős korában. Viki dühös volt az idióta Szent Ágostonra, aki nem tudott mit kezdeni saját szexuális étvágyával a kereszténység keretein belül és ezért baromságokat írt. A másik díszpinty Szent Pál. Hogy az asszonyok engedelmeskedjenek! Különös, hogy nagyon is izgatta ez a két figura, pont ez a kettő, meg Loyolai Ignác, a megsántult katona. Csupa elfojtott szexualitás. Jézus állítólag teljesen ember volt, de teljesen férfi? Miért nem mondott semmit arról, hogy mit kezdjünk a vágyainkkal? Na, annyit legalább mondott: Menj és többé ne vétkezzél! De ha ő még egyszer sem vétkezhetett!
Fájt a feje. A katasztrofális este után egész nap ki sem tette a lábát a lakásból, nem bírt még gondolni se rá, hogy bemenjen a Caesar-szövegolvasásra, ami péntek reggel volt esedékes. Pedig a kedvenc tanára tartotta. Akibe egy kicsit szerelmes volt az összes latinos lány. Ő állítólag olykor ki is használta ezt a diákos rajongást, volt, hogy szerelmi kalandokba keveredett a merészebbekkel. De Viktória sose mert volna kikezdeni egy tanárral, aki nős és annyival idősebb nála! Inkább messziről tisztelte. Irigyelte az anyja generációját, amelynek még ilyen férfiak udvaroltak. Bognár tanár úr húsz, harminc évesen! A falon még ott lógtak a tablók, az egyiken látni lehetett Bognár Zsoltot, ötödéves korában. Egy Adonisz.
Viktória felült az ágyban. Elmosolyodott. Gábor nem is volt nagy veszteség. Úgy csókolt, mint egy hal, és egyszer sem merte megérinteni még a mellét sem. Mit akartam egy ilyen faszenttől?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Bodli 2009.09.15. 20:05:04
Tudom, ez a téma nem feltétlen fér ide. Nem baj, ha röviden elintézel...De hátha mást is foglalkoztat
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.09.15. 23:45:38
Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2011.07.24. 20:08:50
amichay.hu/zseszex-elojatek/
Irodalomhoz nem értek, de meggyőződéses feministaként pártolom, hogy essék szó a női vágyakról!
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.07.25. 22:34:40
Biztos, h hatalmas befolyással van a kult háttér a szexualitásra, de összehasonlítást tenni elég nehéz, mert ezekről a dolgokról bizonyos kultúrák főleg nőtagjai végképp nem beszélhetnek nyilvánosság előtt.
Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2011.07.26. 11:24:34
Visszajövök... már a neten. Vannak problémák a könyvvel, de ne add fel, kell ez, kell ez a hang, ez a megközelítés.
LittleBear 2011.07.26. 13:37:35
A legegyszerűbb, ha nem archívumból olvasod, hanem az egyes oldalakat alulról felfelé.
Most a legutolsó oldal: carmesina.blog.hu/page/13
és csak a sorszámot kell csökkenteni. Egy idő után a teljes poszt kint van (2010.08.03-tól), ha a kommenteket nem akarod olvasni, akkor folyamatosan (illetve alulról felfelé szakaszosan) olvasható.
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.07.27. 13:15:49
@Amichay: Nagyon örülök, h olvasod. Sajna az időmbe most nem férne bele, h kitegyem a linkeket, de valami megoldást kéne találni arra, h egyben lehessen látni, ez tény.
3 éve kezdtem írni, egyébként, és azóta sokminden megváltozott bennem is, nyilván másképp fogalmaznék, de majd, ha a végére érek, megpróbálok kiadót találni, és utána átírom ... Most nem lenne rá lelkierőm.
LittleBear 2011.07.27. 18:32:56
?? Zoltán atya krimijeinél láttam, hogy amikor "készen volt", akkor kirakta egyhuzamban olvashatónak.
Esetleg te is megteheted, hogy egy-egy nagyobb szakaszt egymás után másolva, a kommentek nélkül kiraksz. (Sajna ilyen egybefüggő sztoriknál tényleg furcsa, hogy alulról felfelé vannak a kis szakaszok, a régebbieket meg külön meg kell nyitni.)
(engem annyira zavart, hogy nem tudom rendesen olvasni, hogy rászántam 3 órát, és kimásoltam magamnak - szigorúan magánhasználatra... - ezt bárki megteheti...)
LittleBear 2011.07.27. 18:40:25
Érdekes egyébként a regényed, vannak nagyon "gyors" szakaszok, és vannak kifejezetten lassúak, amikor minden lélekrezdülésről beszámolsz. Engem Carlos karaktere fogott meg leginkább, nagyon érdekes részletekből van összegyúrva. Van valaki, akiről mintáztad? Őt látom a regény (eddig) legnagyobb vesztesének - majdnem megtalálja élete párját, csak minden rossz időben történik...
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.07.27. 22:10:00
Mindenkit valakiről mintáztam :-) Persze nem egy az egyben, de kb elég határozottan valakiről, esetleg összegyúrtam több személyből. Carlos ilyen összegyúrt személyiség :-)