Olvasni lehetetlenség volt, mikor besötétedett, megpróbált lefeküdni az ülésen, bár nem volt olyan szerencséje, hogy fülkékre osztott lett volna a vonat, így két embernyi helyen kellett kuporognia, hogy elférjen, és tudta, hogy órákig úgysem fogja bírni ezt a testhelyzetet. De…

Ahogy közeledett a délután négy óra, úgy ment el a kedve egyre inkább a találkozástól. Semmi szüksége még egy ex dicsőséges mennybemeneteléhez asszisztálni, tényleg, mi az ördögnek tenné ki magát ennek? Ha Diogo nem találja ki ezt a teljesen értelmetlen lisszaboni…

Mire Carlos visszajött a mosdóból, a lány letörölte a könnyeit. Aztán nem igazán szóltak egymáshoz, felszálltak a vonatra, leültek egymással szemben, de még a térdük sem ért össze. Viki az állomást bámulta, majd ahogy a szerelvény elindult, a tájat. Az esőcseppek elkenődtek…

süti beállítások módosítása