2010.04.30. 08:00
Hatvanegyedik fejezet: És az idegenrendészet? (3)
A kollégiumba érve Josué felsegítette a bőröndöt Carlos szobájába. Carlos még nem volt otthon, de a szobáját valóban nyitva hagyta.
– Biztonságos ez? Nem fogják ellopni a cuccaimat? – kérdezte Viki.
– Nem tudom, általában nem lopnak errefelé. Tőled már loptak?
– Nem, különösnek is tartom. Az egyetemen is ott szoktam hagyni könyveket, kabátot, hátizsákot a könyvtárban, annyira megszoktam, hogy nem nyúl hozzájuk senki. Persze a pénzemet meg az irataimat nem hagynám így el. De az otthoni viszonyokhoz képest itt valóban nagy a biztonság.
– Meghívlak egy kávéra. Sajnos a bár bezárt már, de ki tudunk menni a sarki kávézóba, ha gondolod. Hagyunk Carlosnak egy üzenetet, hol keressen. Addig pedig mondj el mindent São-ról, mert nagyon kíváncsi vagyok rá!
Viki örömmel ment és szívesen mesélte el azt a keveset, amit tudott újdonsült barátnőjéről – azt persze nem említette, mennyire tetszik a lánynak maga Josué. A fiú csillogó szemmel hallgatta, azt a benyomást keltve, hogy legszívesebben jegyzetelne. Megnézték a kávézóban hányódó újságot is és Viki kiválasztott egy filmet, abban a reményben, hogy São ízlése nem túlságosan különbözik az övétől, és a fiúk se fogják halálra unni a romantikus komédiát.
Carlos hét körül jelent meg, az egyetemről jött, valami jegyzeteket cserélt egy évfolyamtársával. Azonnal meglátta Vikiéket, akik az ajtóhoz közel ültek egy-egy rég üres csésze mellett.
– Köszi, Josué, hogy szórakoztatod a nőmet, de most már átveszem – huppant le egy harmadik székre Carlos és kért egy kávét.
Josué megdöbbent ezen a hangvételen, mire Carlos és Viki elnevette magát. A volt kispapot könnyű volt behúzni a csőbe ...
– Látom, Vitória, elhoztad a bőröndödet. Ez azt jelenti, amire gondolok? Hozzám költözöl?
– Legalábbis egyelőre, amíg le nem száll rólam az idegenrendészet.
– A micsoda?
– A lakótársam, egy hülye kiscsaj szerint, aki mindenbe belemártja az orrát, napok óta üldöz ez idegenrendészet. Állandóan telefonálnak, szerencsére egyszer sem voltam még otthon, mikor ez történt. Gondolom, jobb, ha eltűnök a térképről.
– De hát mi oka lenne az idegenrendészetnek utánad kutakodni?
– Túl sok nem lehet, de az biztos, hogy nincs vízumom, és már letelt a három hónap, amit turistaként lehet itt tölteni.
Carlos arcán némi aggodalom futott át.
– Valamit kellene tennünk az ügyben.
– Ugyan, mit tehetnénk?
– Az útleveledben szerepel, hogy mikor jöttél be az országba?
– Nem, de az ösztöndíj-papírjaim elég egyértelműek.
– Tehetnénk egy kirándulást Spanyolországba. Visszafelé beütnék a pecsétet, így meg lenne oldva három hónapra. Úgyis szeretnék elutazni veled valahová, mert ... Na, majd meglátod.
Viki szeme felcsillant. Spanyolország! És valami meglepetés. Carlos titokzatos arcot vágott, de az aggodalom még mindig látszott rajta.
– És a vizsgáid? Belefér egy spanyol kiruccanás?
– Muszáj lesz. Nem kockáztathatjuk, hogy kiutasítsanak téged.
Előrehajolt a székében és szájon csókolta Vikit. Josué megköszörülte a torkát.
– Én nem is akarok zavarni. De mikor mennétek? Csak nem már a hétvégén?
– De, legjobb lenne már a hétvégén – felelte Carlos.
– És mennyi időre gondolsz? – kérdezte Viki. – Mert nekem szinte semmi pénzem, főleg nem szállásra.
– Emiatt ne aggódj, ez az utazás az én kontómra megy. Szombaton oda, vasárnap vissza. Salamanca? Ávila? Vagy menjünk északra? Santiagóba?
– Josué csak azért csalódott, mert megígértem neki, hogy ha meghívja São-t moziba, elmegyünk mi is.
– Minek? Erkölcscsősznek?
– Carlos! Megígértem.
– Jól van, jól van. Pénteken nem lehetne? Péntek este?
– De ha São szolgálatban van ...
– Kérdezd meg tőle, aztán meglátjuk.
20 komment
Címkék: mozi utazás spanyolország útlevél
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mézes Tenyér 2010.04.30. 19:26:18
Tudom, hogy nagy meló volt annyi gyönyörű és találó képet előtúrni, de akkor is, egy-kettő most is olyan jól esne a történet mellé...Mindegy, csak a betű itt legyen, majd megdolgoztatjuk kissé a fantáziát. Bizonyos (khm) részeknél még csak-csak megy, de sajnos még sohasem voltam Portugáliában:(
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.04.30. 20:47:02
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.03. 21:51:58
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.05.03. 21:54:31
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.03. 22:15:58
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.05.04. 09:08:17
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.04. 09:53:48
Hidd el, tudom, milyen nehéz odafigyelni - diszgráfiás vagyok ;)
vén betyár 2010.05.04. 10:26:20
Meg a más szemében a szálkát...
Tudom magamról!