2010.01.12. 09:03
Negyvennegyedik fejezet: Szalagégetés - első felvonás (1)
Aznap már másodszor zaklatta fel Carlos látványa annyira, hogy ne tudjon egy helyben ülni, se állni. Sokáig rótta a várost, míg végre hazakeveredett az elcsendesedett házba. Fellopózott a lépcsőn és kinyitotta az ajtót. Nem volt kedve bemenni, nyomasztotta a szoba, a magány, a ronda falak, a vaságy. Tudta, hogy nem lesz képes elaludni, de a tévéhez sem volt türelme. Zenét hallgatni végképp nem akart. Elővett egy könyvet, de úgy falta a betűket, hogy az értelmük nem jutott a tudatáig.
Akkor lekapcsolta a villanyt, és ott feküdt a könnyű takaró alatt, egy szál hálóingben, nyitott szemmel.
Sokadszor gondolta végig a helyzetet. Mafalda tehát megfogta Carlost. Valószínűleg Portóban sikerült neki, miután Carlos felhagyott azzal, hogy Viki után kérdezősködjék. Mafalda nyilván kitálalt, Viktóriáról a legrosszabbakat mesélte el, például a részegeskedést, ami ugyan tényleg nagyon ritka esemény volt, de a lehető legpocsékabb benyomást tehette a fiúra.
Vikit vad örömmel töltötte el ugyanakkor, hogy a jelek szerint nem közömbös Carlos számára, különben nem csókolózott volna ilyen pimaszul, az ő szemébe nézve. Nem is feltételezte volna, hogy Sérgio különlegesen erkölcsös barátja ilyesmire képes. „Én vagyok rá rossz hatással” – gondolta és belemosolygott az éjszakába. „Lehet, hogy még arra is rá tudom venni, hogy megcsalja azt a hülye Mafaldát, az árulót.” Annak a hamis csóknak a pillanatában úgy gyűlölte a lányt, ahogy Raquel gyűlölhette őt.
Bárcsak álmodhatna! Szeretkezésről akart álmodni, Carlossal, hosszan, hosszan, véget nem érően. Próbálta elképzelni, mit művelne vele a fiú, hogyan csókolná, hogyan vándorolna a keze a testén. Néha azt képzelte, hogy vad lesz, leteperi, maga alá gyűri, néha azt, hogy gyengéd lesz, hosszan csókolóznak, komótosan cirógatják egymást.
Szinte észre sem vette, hogy elkezdte önmagát simogatni. Úgy szerette volna, ha másik kéz teszi, hogy megpróbálta kizárni a tudatából, amit a keze érzett, és csupán a bőrével érzékelni. De lehetetlen volt. Szégyellte magát. Régen nem tett már hasonlót, mert önmaga előtt is nagyon szégyellte. Meg volt győződve róla, hogy ez bűn, de még annál is rosszabb, szánalmas, mert olyanok szorulnak rá, akiket senki nem szeret, akik képtelenek maguknak partnert találni. Most, hogy végre volt férfi, aki simogassa, miért nyúlna önmagához?
De hát António soha sem simogatta igazán ügyesen. Nála még a saját keze is jobb volt. Valamikor régen úgy képzelte, hogy elég lesz, ha egy másik kéz ér hozzá, és az érzetek alapvető változáson mennek keresztül. Mert valaki másnak a keze bizonyára többet tud, mint a sajátja. Persze nem így volt. Illetve Sérgio keze valóban többet tudott. De eddig csak az övé. És ki tudja, mire lenne képes Carlos keze.
A fejében kavarogni kezdett a Sérgióval megélt első délután és az, amit Carlos sugallt neki a tengerparton. Az ujjai ott ügyetlenkedtek a csiklója fölött, körül, kereste a mozdulatokat, amelyek olyan hatásosaknak bizonyultak, mikor Sérgio próbálkozott velük, noha végül is eredménytelenül. Hogy kell ezt csinálni? Hogy kell? Kitől fogja valaha megtudni? Megtudja-e vagy már így marad? Nem elég, hogy fáj a szeretkezés, még másképp sem tudja élvezni? Akkor miért érez ekkora felajzottságot? Mit kezdjen vele?
Olyan melege lett lassan, hogy már nem bírta elviselni a takarót. A hálóinge felcsúszott. Szinte dühödten dörzsölte a csiklóját, és folytak a könnyei, nem is tudta, mitől. Ennyire élvezi, ennyire elszomorítja, vagy ennyire szégyelli, amit csinál? De már nem is számított. Carlost látta Mafaldával, de nem az utcán, hanem az udvarházban, hiába voltak kitiltva onnan a fiúk, képzeletében Carlos ott fetrengett a lánnyal az ő régi szobájában, aztán már nem is Mafaldával, hanem az új lánnyal, azzal, aki úgy nézett ki, mint Julia Ormond, és olyan szép formájú melle volt. Miért nem magamat képzelem oda, bosszankodott, de nem tudott elszakadni a fantáziától, annyira erősen hatott rá.
Aztán valami váratlan történt, a kép vagy a simogatás hatására, nem lett volna képes soha megmondani, mintha felfüggesztődött volna az idő, vagy mintha repülővel egy hegycsúcs közelébe ért volna, és kikapcsolná a motort, hogy csak lebegjen, mint egy vitorlázó. Lassan elsuhant a fennsík fölött. Tisztaság, szikrázó hó, napsütés. Kék ég. Meglepődve konstatálta, milyen bő nedvesség tapad az ujjaira és a combjára, majd egy szempillantás múlva feltűnt neki, mennyire szaporán ver a szíve. A keze megpihent. Hallgatta a saját szívverését. A könnyek még mindig ott csordogáltak az arcán, bele a fülébe.
Ez lett volna az? Ezt kellett éreznie? Hát sikerült végre? Még gondolatban is alig merte megformálni a szót. Orgazmusom volt? Más pedig nem lehetett. De alig merte elhinni. Elmosolyodott. És majdnem azonnal elaludt.
Azt gondolta, Antóniót majd ezzel a hírrel fogadja vasárnap, ha beesik az ajtón. De aztán rájött, hogy képtelen rá. Nem tudta volna hogyan elmondani, és félt attól, hogy a férfi támadásnak, sértésnek veszi a dolgot. Sosem kérdezte, hogy van-e orgazmusa, ha szeretkeznek, bár Viki úgy sejtette, nyilvánvaló számára, hogy nem. De nem volt téma köztük, sem az, hogy van-e, sem az, hogy volt-e valaha, sem az, hogy mitől lehetne. A „szeretkezés” mindig António merevedésének kezdetétől merevedésének végéig tartott.
A lány ugyan sejtette, hogy másképp is lehetne, hallott ezt-azt, mégsem hozakodott volna elő egyéni ötletekkel, főleg azzal nem, hogy olvasott vagy hallott valamit, amit kipróbálhatnának. Mert ez kritikának hatott volna. És úgy sejtette, a férfiak képtelenek elviselni a kritikát, ha szexről van szó. Főként a cigarettázással kapcsolatos veszekedés után nem akarta feszíteni a húrt. Így aztán hallgatott, és hagyta, hogy António úgy folytassa, ahogy korábban csinálta. A fájdalommal és a csalódással együtt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.01.13. 20:05:03
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 07:52:29
Köszi, végre ide is feltettem, évek óta ez mindenhol máshol.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.01.14. 12:49:59
Hiába, megint bebizonyosodott, hogy mi, férfiak stratégiai perspektívában gondolkodunk (jelen esetben: regényszinten), míg ti, kedveseim, taktikai szinten (fejezet-nívó).
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 14:31:27
tiboru: Hölgyeim, én csak azt mondtam, hogy minden jel arra utal: kezdődik az explicitebb erotika.
Hiába, megint bebizonyosodott, hogy mi, férfiak stratégiai perspektívában gondolkodunk (jelen esetben: regényszinten), míg ti, kedveseim, taktikai szinten (fejezet-nívó).
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 14:33:33
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 14:34:11
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 14:42:03
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 14:53:43
A stratégiai gondolkodást hozod összefüggésbe a biológiai órával?
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 14:57:27
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 15:34:01
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 15:40:07
Kb. így számoltalak egyébként ;)
A másodiknál mellettem 22-vel jött a harmadik - igaz, ő jól el tudott volna vegyülni Lisszabonban... rám szerencsére senki sehogy sem nézett a szülőszobán, engem már csak stoppolni vittek oda, mivel három darabban értem be :P
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 19:02:15
3 darabban? Most vagy ikreid voltak, vagy a méhlepényt is beleszámolod.
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 19:04:25
Egy gyerek, egy lepény a szatyorban :P
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 19:32:14
És mégis, hol szültél meg? Még odahaza vagy útközben? El nem tom képzelni, milyen, ha gyorsan megy ...
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 19:39:22
21honap.blog.hu/2009/11/27/nana_29
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 20:06:36
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.01.14. 20:09:33
@21 hónap:
köszönöm a bizalmat :-D
Amúgy azt olvastam, hogy azok a gyerekek, akiknek anyja a szüléskor 30 feletti volt, IQ-ban legalább 5-8 ponttal rávernek azokra, akik korai szülések (vagy mik) voltak .
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 20:10:15
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.01.14. 20:20:07
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 22:35:00
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.01.14. 22:36:46
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.01.15. 15:17:58
gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.26. 19:39:51
Izgalommal olvastam a próbálkozást. Sikerült! Mihez kezd az élménnyel?