– Végleg befejezted Raquellel? – kérdezte hirtelen, de azonnal meg is bánta. – Tudom, nem akarsz róla beszélni – mentegetőzött.

António viszont hálás volt azért, hogy legalább nem csöndben ülnek egymás mellett.
– Végül is beszélhetek róla ... Nézd, az az igazság, hogy Raquel iránt már hónapok óta nem éreztem azt, mint régen. Nagyon lehasznált. Talán érted, mit akarok ezzel mondani.
Viki értette. Raquel tényleg ki tudta szívni az ember energiáit.

– A komplexusai miatt? – kérdezte.
– Igen, nagyrészt. Hogy ő nem szép, hogy nem elég okos, hogy a franciák megvetik, most meg ez a zsidó-dolog, neki ez is csak a kisebbségi érzését erősítette. Lehet, hogy akkor is szakítok vele, ha nem találkozunk és nem történik köztünk az a kellemetlen ágyjelenet. Tulajdonképpen azóta, hogy megtudtam, barátnők vagytok, elsősorban azért nem szakítottam vele, mert fogalmam sem volt, másképp hogy maradhatnék veled kapcsolatban.
Viki nem tudta, hogy ez a vallomás kellemesen, vagy kellemetlenül lepi-e meg.
– De mással nem próbálkoztál? – firtatta – Raquelen kívül más nővel?
– Hogy úgy járjak, mint veled? Nem, azt nem akartam megkockáztatni.

Viki megint hallgatott. Csak most vette észre, hogy nem is Lisszabonban, hanem Estorilban töltötték az éjszakát. A kocsi elment a casino előtt, bal oldalt pedig ott volt a tenger, a maga sejtelmes kékségével. António végül egy tengerparti teraszra vitte reggelizni. A tulajdonos szolgálta ki őket. A lány úgy érezte, az ötvenes, tagbaszakadt férfi látja rajta, hogy nem frissen mosott a ruhája, hogy a tegnap esti öltözékében ül reggelihez.
Tudta, hogy sose felejti el a kolbászos kifli illatát, amelyet António rendelt, és mindig utálni fogja ezt az illatot. Alig nézett a férfira, egyszavas válaszokat adott, a tengert nézte. Messzire kívánkozott.

– Vick, te el tudod képzelni, hogy máskor is találkozzunk? – lepte meg António, mikor megállt az udvarház előtt.
– Ezt hogy érted? Minek?
– Talán megkedveljük egymást.
– Nem értem, mire gondolsz pontosan.
– Nem mondom, hogy épp járnunk kellene, de ...

Viki fényévekre volt attól, hogy viszont akarja látni ezt az embert. Zsigerből irtózott a gondolatától is, noha újra és újra megrótta magát érte, mert ostobaságnak tartotta. Hogyan rázza le finoman, hogy ne haragudjon meg?
– Nézd, António, nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne – mondta óvatosan.
– Miért?
– Mert nem. Nem vonzódom hozzád ... eléggé. Különben is másba vagyok szerelmes.
– A casanovádba?
– Igen, még belé.
– De azt mondtad, befejeztétek.
– Talán. Azt hiszem, igen. De még nem vagyok túl rajta.
– És ha túl leszel?
– Á, úgyis hazamegyek két hónap múlva.

António megvonta a vállát.
– Te tudod. Lehet, hogy az éjjel nem volt valami kellemes, de azért ne gondold, hogy ez nem is lehet jobb.
– Nem gondolom.
– De, szerintem azt gondolod.
– Jó, nehezen tudom elképzelni, hogy veled valaha sokkal jobb lenne.
– Ez hülyeség.
– Akkor hülyeség.
– Miért vagy ilyen dühös? Te akartad, hogy megtörténjen. Te is akartad.
– Mindketten akartuk, de nagyon más indokból. Egyébként meg nincs kedvem erről beszélni. Megoldottuk a problémánkat, túlestünk rajta és most ki-ki megy a maga útján tovább. Rendben? Nem akartam tőled egyebet, csak azt, hogy végre megszabadíts ettől a ... fogyatékosságtól.
– Fogyatékosságtól? Hát ez jó! És most kidobsz.
– Kidoblak?

Viki remegett a haragtól, de maga sem értette, hogy miért. Értelmetlen volt így reagálni. Jobb, ha nem folytatja ezt a vitát.
Kiszállt a kocsiból, becsapta az ajtót, és köszönés nélkül távozott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bodli 2009.11.03. 16:30:29

Az utolsó mondatot már nagyon vártam.
Kicsit viszont nem értem: miért volt számára olyan fontos és sürgős a szüzesség elvesztése? Miért nem inkább a jó szeretkezést kereste (akár lélek, azaz szerelem nékül is), aminek várható velejárója lett volna a defloráció is? Miért választotta így külön? Nem az a típus, aki aztán ezzel fog dicsekedni (és már nem is abban a korban van, hogy megtehetné).Így ráadásul valóban alaposan kihasználta a srácot, aki, ha jobban belegondolunk, nem érdemelte meg. Viki őt bűnbakká tette.

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.11.03. 16:42:43

@Bodli: Lehet, h nehéz megérteni, de tkp bosszúból vagy haragból csinálta. Csak, h megmutassa Sérgiónak. Persze, h szerette volna, ha egy jó szeretkezés keretében történik meg, de Sérgio lepattintotta, és egyszerűen nem bírta tovább cérnával. Úgy érezte, muszáj volt túllenni rajta. Így már nem történhetett meg még 1x, hogy vki emiatt utasítja vissza.
Igen, egy kicsit kihasználta Antóniót.

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.11.06. 22:12:30

Kaptam egy levelet e-mail-ben erre a fejezetre vonatkozólag, azt hiszem, érdemes megosztanom veletek is, mert érdekes vélemény.
"Bodli azt találta mondani, hogy ez a Viki tulajdonképpen
kihasználta Antóniót. Erre lényegében igazat adtál neki - talán annak
örülve, hogy végre beírt valaki, de valószínűleg azért is, mert
lelkifurdalásos lányka (bocs) vagy. Szinte biztos vagyok abban, hogy
egy jól formulázott ellenvetéssel téged sem nehéz lelkifurdalásos
hangulatba billenteni. Pedig a fenét! Viki nem használta ki
Antóniót. A pasas nyomult kíméletlenül, nem törődve a hárítással - pl.
a fellegvár jelenetben. Viki sodródott, nem volt elég ereje nemet
mondani, s mellesleg közben a Sergio-nak is bebizonyította
önállóságát. De bárhogy is van, nem olyan logikus a történet, hogy a
"kihasználás" szó helyénvaló lenne. Még azt a hülye macsót fogjuk
sajnálni! Vikinek legfeljebb a francia lánnyal szemben lehetett volna
lelkifurdalása. S hogy nem nagyon volt, ebből azt olvasom ki, hogy
nincsenek igazi barátnői. Talán sosem voltak. Ennek továbbgondolása a
lélektanilag izgalmas kérdés."

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.11.06. 22:25:11

@Carmesina:
És most az én válaszom erre a kommentre:
"Erre lényegében igazat adtál neki - talán annak
örülve, hogy végre beírt valaki"
Ennek mindig örülök, beírhatnátok többször is :) De nem ezért adtam igazat.

"de valószínűleg azért is, mert
lelkifurdalásos lányka (bocs) vagy."
Most eltekintve a saját lelkifurdalásos hajlamaimtól, Viki valóban az. :)
DE: Valóban úgy gondolom, h egy kicsit kihasználta Antóniót, eszközként használta, és ez akkor sem túl fair, ha a pasi előzőleg nyomult.

"Vikinek legfeljebb a francia lánnyal szemben lehetett volna
lelkifurdalása. S hogy nem nagyon volt, ebből azt olvasom ki, hogy
nincsenek igazi barátnői."
Most szigorúan Vikiről beszélünk, természetesen, és nem az íróról: ebben van valami. Bár nem csak barátnői nincsenek, hanem úgy általában sincs sok biztos pont az életében.

Válasz erre 

seteluas 2012.07.24. 00:55:18

Nnna, hol is kezdjem :) Eddig inkább csak olvastam és nem írtam kommenteket. Szerintem telitalálat :) Nekem az elejétől nagyon tetszik! Visszarángatott a vizsgákhoz, a bénázós pasikhoz az egyetemen, akiktől én éreztem überbénának magam :))) Mivel általában a fejemet használom, és az egyetem óta alig sikerült valamit is élvezetből olvasnom, most hihetetlenül jó ÉRZÉSSEL olvasni :)) Nem én mint olvasó helyeztem magam a történésekbe, nem képzelem magam Viki helyébe, hanem a történet költözött a gyomortájékomra. Eddig minden fejezetet úgy fejeztem be, hogy alig várom a folytatást mert ÉRDEKEL, mi lesz Vikivel!! Úgy gondolom, ez egy fordulatosan megírt, tényleg izgalmas mű :) Nagyon tetszik a szóhasználata és hogy nincsenek túlrágva sem az érzések, sem a hangulatok sem a történések. Pont elég minden ahhoz, hogy felébressze bennem (az olvasóban) a megfelelő érzést, nem kell magyarázni..
Nekem nem életszerűnek tűnik, hanem olyan mint az élet. Köszönet az élményért!

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2012.07.26. 09:17:24

@seteluas: Köszi, h ennyire pozitívan értékeled. Kicsit már belefáradtam az írásba, rég be kellett volna fejeznem, és ilyenkor hajlamos vagyok elfelejteni, h érdemes lenne kezdeni vele vmit, a blogszférán kívül, mert lehetnek még bőven olvasók, akik úgy éreznek, mint te :-)

Válasz erre 

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.24. 09:21:22

Seteluassal értek egyet. Az egyszerű szó használat és a felesleges cicoma kerülése számomra is közelivé teszi a történetet. Bele élem magam szinte megélem. Nem távoli, ami csak mással máshol történhet meg.

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2013.05.24. 15:56:07

@gallusz: Szeretek párbeszédeket írni. Illetve szerettem, már rég nem került rá sor.

Válasz erre 

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.24. 20:14:18

A szex csatákban sincsenek párbeszédek, még is nagyon jók!

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: