Kati annyira belegabalyodott Orlandóba és az éjszakázásba (hogy volt a már nem is fiatal olasz üzletembernek energiája a munkára napközben, rejtély), hogy egyetlen vizsgájára sem tanult, és miután kettőn simán megbuktatták, a többire be se ment. Napközben aludt, délután tévézett vagy hasonszőrű barátnőivel járta a presszókat, és este eltűnt a csodás vagy félelmetes pesti éjszakában, amelyet Viki nem ismert.

Viki nem bánta, legalább nem vonta el az ő figyelmét sem. Utálta a vizsgaidőszakot, amelyet valami zseni úgy tervezett, hogy tönkrevágja a karácsonyt és az úgynevezett téli szünetet. De most még ez a karácsonyi vizsgaidőszak sem hozta ki a sodrából, mint más években, amikor csakazértis egész nap lógott és csak este kezdett tanulni másnap reggeli vizsgákra, borzasztó önuralommal, bekapcsolt tévé mellett, mert a csöndtől megőrült volna.

Sokan bejelentkeztek direkt december 24-re vizsgázni, azzal a megfontolással, hogy aznap még a legnagyobb szemét is megemberli magát és nem mer megbuktatni senkit. Bognár azonban, aki ezúttal józan volt és talán szégyellte is az utolsó órai fiaskót, vallástörténetből az évfolyam felét kirúgta. Viki utolsó akart lenni, ezért végighallgatta az izgulók görcsös kérdéseit, (hát ezt tudod? jaj, ez is benne volt a könyvben?) és a csúfosan kipenderítettek panaszait, nem volt szerencsém, pont azt az egy tételt húztam, amit nem tudtam már elolvasni...

Gábor az elsők között ment be, ő a korán vizsgázók táborába tartozott, akik szerettek túlesni a dolgon, és nem húzni az időt, Viki pont az ellenkezője, ő mindig megpróbálta kipuhatolni, milyen kedve van a tanárnak, mennyi ideig tart egy-egy vizsga, tesz-e különbséget fiúk és lányok között (ez nagyon gyakori volt ugyanis, a férfitanárok nagy része a lányokkal, a nők pedig a fiúkkal szemben tanúsítottak több megértést), bár az utóbbi ellen úgyse tehetett semmit, fiúnak nem maszkírozhatta magát csak azért, mert öregedő csoroszlya vizsgáztatott valamiből. Ráadásul a már kihúzott tételeket is el lehetett felejteni általában, mert a tételeket nem rakták vissza a tanárok, csak nagyon ritkán.

Gábor olyan hamar bement, hogy Viki még csak oda se tudott köszönni neki, éppen akkor érkezett, aztán, mikor a fiú komoly képpel megjelent az ajtóban és a levegőbe dörmögte, hogy mehet a következő, a még hezitálók olyan gyorsan körbevették, hogy csak a feje búbját lehetett látni. Na mi volt, hányast kaptál, mit húztál, milyen kedve van, téged is megbuktatott – repkedtek az izgatott hangok, de hiába, Gábor csak annyit mondott, hogy négyest kapott, aminek bárki más örült volna (főleg a vizsgák előrehaladtával, mert rajta kívül több négyes nem született, csak rosszabb egészen Viki bemeneteléig, aki viszont utolsónak maradt és nem mesélhette el senkinek, mi történt vele), de ő csak durcásan lebiggyesztette a száját, felnyalábolta a kabátját és elviharzott.

– Hülye – hangzott az általános vélemény, mi az, hogy valaki nem ad felvilágosítást a vizsga részleteiről? Minek képzeli ez magát?

És folytatódott egymás idegesítése, a körömrágás, na, most már én megyek be, csak még átnézem a muszlimokat, jaj, arról csak nem kérdez Bognár, egyszer se említette őket az órán, ja, csak a kötelező olvasmányban voltak benne és így tovább.

Viki egy ablakmélyedésbe húzódva figyelte, ahogy Gábor távolodik a folyosón, a nagy katolikus még arra se volt képes, hogy boldog karácsonyt kívánjon mindenkinek, sőt, köszönni se köszönt, legalább is hallani nem lehetett. Vikinek csak akkor rándult össze a gyomra, mikor megérkezett és hirtelen megpillantotta Gábort, de az az arckifejezés és testtartás, amit addig jóindulattal csinosnak, vonzónak tartott, most torznak, erőltetettnek tűnt számára és már nem is azért szégyellte magát, mert visszautasították, hanem, mert egyáltalán tetszett neki ez a fiú, vagyis rá tudta beszélni magát arra, hogy kívánja, ezt, ezt a sápadt, gyűrött lényt, aki örökké azt éreztette vele, hogy alávalóbb nála.

Megrázkódott, megpróbált nyelni, de porszáraz volt a torka. Kisietett a mosdóba és lemosta az arcát, ivott néhány kortyot a klórízű vízből, amely alig csöpögött a rozsdaette csapból. Egy darab rongy függött egy szögön, de annyira mocskos volt, hogy nem törölte bele a kezét, inkább a szoknyáján simította végig, hogy ne csöpögtesse végig a folyosót.

Aztán visszatért az ablakmélyedésbe, a jegyzeteihez. Most már csak tíz apró papírecni volt a kezében, a jegyzetek címszavas kivonatai, pirossal aláhúzva a lényeg, oda sem figyelte olvasta el ezeket újra és újra. Csak, hogy ne kelljen Gábor fehér, most csúnyának tűnő arcára gondolnia. Az idő a folyosói várakozások alkalmával mindig csigalassan telt, főleg, ha az ember mindenkit maga elé engedett. Valamikor egy óra körül ürült ki a folyosó, csak Viki maradt az ablakmélyedésben, szemét az ajtóra függesztette, már el is pakolta a jegyzeteit.

Becsukta a szemét és megpróbálta elképzelni, hol fog lakni Lisszabonban, vajon egy modern napfényes lakásban másik két lánnyal együtt? Nem tudta, milyenek a lakások Lisszabonban, csak arra tudott gondolni, hogy lehetőleg ne hasonlítson egyáltalán a Vörösmarty utcaihoz, legyen fürdőszobája, normális konyhája. Azt eldöntötte, hogy valami öreg boszorkány albérlőjének nem áll be, és családhoz se megy lakni. Nyelvtanulás szempontjából legjobb, ha portugálokat keres lakótársnak, de hogyan?

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr571305025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2009.08.12. 13:39:50

Végre egy újabb rész! Nagyon lassan teszed fel a posztokat, nem gyorsítanál? Ha jól értettem, a regény nagy része készen van.

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2009.08.12. 13:55:22

@Gloria Mundi: Jól értetted, valóban készen van, de valószínűleg módosítani fogok rajta időközben. Miért teszem fel lassan a posztokat? Úgy érzékelem, az uborkaszezon miatt nem lenne szerencsés most nagyon belehúzni, sokan szabin vannak és nem kapcsolódtak még be. Ha túl sok szöveg fent van, mire kedvet kapnának, talán nem lesz hozzá türelmük.
süti beállítások módosítása