2011.05.03. 08:00
Nyolcvannegyedik fejezet: Képtelenség (2)
Amíg meg nem szólalnak, nem dől el semmi. Viki várt. Jó volt ott feküdni, bár minden racionális meggyőződése ellenére úgy érezte, hogy megcsalta Diogót. Ha Carlos nem mesél a gyerek-ügyről, talán nem is jut el vele eddig. Bár ki tudja ... Ugyanakkor a csalódottsága, a féltékenysége olaj volt a tűzre. Mégsem képes ő ezt az egész házasság-dolgot olyan könnyedén venni. És Carlos? Még mindig nem szabadulhatott attól a gondolattól, hogy Carlos mindent tud, de nem akarja őt kellemetlen helyzetbe hozni.
- Szeretném, ha itt maradnál éjszakára.
Viki először meg se hallotta, mit mond a fiú, annyira elmerült a saját gondolataiban.
- Hogyan?
- Ha ittmaradnál velem. Vagyis nem itt, kivehetnénk egy szobát valahol. Mondd meg a barátnődnek, hogy összefutottál a volt pasiddal, és nosztalgiáznál egy kicsit. Biztos megérti.
Viki egy pillanatra valóban elképzelte, hogy elmondja a nemlétező barátnőnek. Ha valóban egy barátnőjéhez jött volna Prágába, valószínűleg megteszi. De így nem volt lehetséges. "Istenem, hogy miért pont ugyanarra az éjszakára van két pasim? Máskor meg semmi."
- Nem lehet, Carlos. Nem tehetem ezt vele.
- Mindketten tudjuk, hogy csak nem akarod. Nyugodtan megtehetnéd. Az előbb annyira jó volt, annyira egyek voltunk. Más vagy, érettebb, asszonyosabb, elképesztő. Nagyon tetszel.
Viki megborzongott ezekre a szavakra. De jó ilyeneket hallani. Lehet, hogy nem egészen igaz, de mégis.
- Én is nagyon élveztem. Te is változtál. A javadra. Jót tesz olykor, ha az ember kipróbál ezt-azt.
- Nos? Nincs egy kis esély se arra, hogy velem maradj? Gondold meg, ez az egyetlen éjszaka ... Mennyit szeretkezhetnénk! Én nem bírnék aludni.
Hogy nyomatékot adjon a szavainak, megint csókolózni kezdett Vikivel, és a lányban hirtelen, teljesen váratlan intenzitással újraéledt a vágy. Most rámenősebb volt, mint Carlos, szinte felfalta. Nagyon kívánta, de egyre késleltette, hogy a fiú belé tudjon hatolni, mert azt szerette volna, ha már majdnem szétrobban a puncija, mikor végre beengedi magába. Mégiscsak van még valami köztük, ha már nem, a szex. De más is van, biztosan, különben Viki nem tudná ennyire kívánni.
Élvezte, hogy uralkodhat Carloson, hogy a farkában ül, és ő irányít, hogy lassít, és gyorsít, amikor kedve tartja. Felemelkedett, hátravetette a fejét, megrázta a haját, és tudta, hogy most gyönyörű.
Aztán a maga számára is teljesen váratlan természetességgel, erőlködés nélkül, sőt, anélkül, hogy akár gondolt volna rá, hogy ez bekövetkezhet, elélvezett.
10 komment
Címkék: kérés szeretkezés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vén betyár 2011.05.03. 10:00:29
Élvezetes!:D
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.05.05. 10:06:58
vén betyár 2011.05.05. 12:11:42
Nem csalta meg?Racionálisan?
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.05.05. 14:09:03
vén betyár 2011.05.05. 15:36:44
Még a kezdeteknél különös hangsúly kaptak mindenféle szines, szagos óvszerek.
Mi történt!Viki hozzászokott?Már nem védekezik?
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.05.05. 16:08:56
