Amíg meg nem szólalnak, nem dől el semmi. Viki várt. Jó volt ott feküdni, bár minden racionális meggyőződése ellenére úgy érezte, hogy megcsalta Diogót. Ha Carlos nem mesél a gyerek-ügyről, talán nem is jut el vele eddig. Bár ki tudja ... Ugyanakkor a csalódottsága, a féltékenysége olaj volt a tűzre. Mégsem képes ő ezt az egész házasság-dolgot olyan könnyedén venni. És Carlos? Még mindig nem szabadulhatott attól a gondolattól, hogy Carlos mindent tud, de nem akarja őt kellemetlen helyzetbe hozni. 

- Szeretném, ha itt maradnál éjszakára.

Viki először meg se hallotta, mit mond a fiú, annyira elmerült a saját gondolataiban.

- Hogyan?
- Ha ittmaradnál velem. Vagyis nem itt, kivehetnénk egy szobát valahol. Mondd meg a barátnődnek, hogy összefutottál a volt pasiddal, és nosztalgiáznál egy kicsit. Biztos megérti. 

Viki egy pillanatra valóban elképzelte, hogy elmondja a nemlétező barátnőnek. Ha valóban egy barátnőjéhez jött volna Prágába, valószínűleg megteszi. De így nem volt lehetséges. "Istenem, hogy miért pont ugyanarra az éjszakára van két pasim? Máskor meg semmi."

- Nem lehet, Carlos. Nem tehetem ezt vele.
- Mindketten tudjuk, hogy csak nem akarod. Nyugodtan megtehetnéd. Az előbb annyira jó volt, annyira egyek voltunk. Más vagy, érettebb, asszonyosabb, elképesztő. Nagyon tetszel. 

Viki megborzongott ezekre a szavakra. De jó ilyeneket hallani. Lehet, hogy nem egészen igaz, de mégis. 

- Én is nagyon élveztem. Te is változtál. A javadra. Jót tesz olykor, ha az ember kipróbál ezt-azt.
- Nos? Nincs egy kis esély se arra, hogy velem maradj? Gondold meg, ez az egyetlen éjszaka ... Mennyit szeretkezhetnénk! Én nem bírnék aludni. 

Hogy nyomatékot adjon a szavainak, megint csókolózni kezdett Vikivel, és a lányban hirtelen, teljesen váratlan intenzitással újraéledt a vágy. Most rámenősebb volt, mint Carlos, szinte felfalta. Nagyon kívánta, de egyre késleltette, hogy a fiú belé tudjon hatolni, mert azt szerette volna, ha már majdnem szétrobban a puncija, mikor végre beengedi magába. Mégiscsak van még valami köztük, ha már nem, a szex. De más is van, biztosan, különben Viki nem tudná ennyire kívánni.

Élvezte, hogy uralkodhat Carloson, hogy a farkában ül, és ő irányít, hogy lassít, és gyorsít, amikor kedve tartja. Felemelkedett, hátravetette a fejét, megrázta a haját, és tudta, hogy most gyönyörű. 

Aztán a maga számára is teljesen váratlan természetességgel, erőlködés nélkül, sőt, anélkül, hogy akár gondolt volna rá, hogy ez bekövetkezhet, elélvezett. 

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr922873049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vén betyár 2011.05.03. 10:00:29

Még hogy pöttyöskönyv...Ahhoz képest, hogy Viki attól félt, hogy egyedül kell ebédelnie...
Élvezetes!:D

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.05.05. 10:06:58

@Osvaldo Cavandoli: Itt is van ... Csak elfelejtettem élesíteni, köszi, h szóltál. :-)

vén betyár 2011.05.05. 12:11:42

"...minden racionális meggyőződése ellenére úgy érezte, hogy megcsalta Diogót."
Nem csalta meg?Racionálisan?

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.05.05. 14:09:03

@vén betyár: Azt, aki nem vár hűséget, sőt, nem a "párunk", csak alkalmankénti szeretőnk, hogy csalhatnánk meg? Mikor ő maga biztat arra, hogy másokat is kipróbáljunk?

vén betyár 2011.05.05. 15:36:44

@Gloria Mundi:
Még a kezdeteknél különös hangsúly kaptak mindenféle szines, szagos óvszerek.
Mi történt!Viki hozzászokott?Már nem védekezik?

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.05.05. 16:08:56

@vén betyár: Hát, minden részletre nem térek ki. De persze, hogy védekezik. Meg hozzászokott. :)

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.06.04. 13:44:17

Hurrá! Erőlködés nélkül, anélkül, hogy gondolt volna rá!!!!
süti beállítások módosítása