Mire visszamerészkedett a lakásba, egyrészt, mert átfázott a szélben, noha hétágra sütött a nap, másrészt, mert sejtette, hogy el kéne indulniuk Otáviáékhoz, Carlos már megágyazott, becsukta a heverőt, és éppen a lehető legnagyobb lelki nyugalommal gitározott. Úgy tűnt, egy új dalon töri a fejét, néha megállt, dúdolt egy kicsit, aztán megint az akkordokat kezdte próbálni.

– Hallgasd csak meg! – mondta a lánynak, mintha semmiféle vita nem lett volna köztük és lejátszott egy kis szekvenciát. – Nos, hogy tetszik?
– Érdekes. Van benne valami napfényes.
– Tényleg? Akkor jó.
– Új dalt szerzel?
– Próbálkozom. Néha csak úgy megjelenik egy dallam a fejemben és ott kísért napokig, aztán, ha nem tűnik el a semmiben, lejátszom gitáron is.

– Szöveget is írsz hozzá?
– Nem, általában azt másokra hagyom. Nem vagyok egy nagy szövegíró.
– És ha dallamot szerzel, van valami elképzelésed a témáról? Hogy miféle szöveg illene hozzá?
– Olykor igen. De sokszor fogalmam sincs. Csak valami hangulatot érzek, de nem tudom megfogalmazni.
– Játsszad le még egyszer!

Carlos megtette.
– Gondolkodom rajta.
– Min? A szövegen?
– Talán.
– Te írsz dalszövegeket?
– Azt nem. De verseket szoktam. Persze magyarul.
– Érdekes lenne egy magyar nyelvű dal a repertoáromban.
– Csak nem tudnád elénekelni.
– Miért, olyan nehéz?
– Egy külföldinek borzasztó nehéz.
– Énekelj valamit magyarul!

Viki elgondolkodott, vajon mi lenne a legmegfelelőbb.

– Milyen műfajban?
– Amilyenben akarsz.
– Szereted a népdalokat?
– Persze.

A lány hátradőlt a kanapén és becsukta a szemét.
 
Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek,
hosszú út porából köpönyeget veszek...
 
Ettől a daltól mindig sírhatnékja volt. És háromezer kilométerre Pesttől most még azt is bemagyarázhatta magának, hogy a honvágytól könnyezik, nem azért, mert Carlostól kell elválnia hamarosan. Ha nem lehet a kedvese, csak a szeretője, az olyan, mintha állandóan el kéne válnia tőle. S ha még a szeretője sem lehet ...

Nem túl erős, de tiszta szopránja volt, iskolázatlan énekhang. Senki nem ájult volna el tőle, de azért meg lehetett hallgatni. Viki nem nézett Carlosra, amíg be nem fejezte az éneklést.

Aztán felállt és kiment a konyhába vizet inni, nem, mintha szomjas lett volna, csak, mert kicsit szégyellte magát. Mikor visszatért, Carlos a gitáron próbálta visszaadni a számára rendkívül különös hangzású dallamot.

– Gyönyörű dal. És nagyon szépen énekelted.
– Ugyan már. Nem vagyok valami nagy énekes.
– A hangod kristálytiszta. És valahogy illik ehhez a szomorú dallamvilághoz. Gondoltál valaha arra, hogy énekelni tanulj?
– Komolyan nem. Nem éreztem magamban elég tehetséget.
– Miről szól a dal? Lefordítanád?

Viki megtette. Carlos kérte, hogy írja le az eredeti szöveget és a fordítást is. Énekelje el még egyszer, hogy a dallamot megtanulhassa.

– Komolyan fel akarod venni a repertoárodba?
– Ha sikerül elsajátítanom ezt a kiejtést ... Valóban pokolian nehéznek tűnik.
– Carlos, nem kéne indulnunk? Az ebéd ...
– Úristen, hány óra? Tíz perc múlva dél! És még fel sem öltöztem!
– Hányra kell mennünk?
– Elvileg pontban délben kezdődik az ebéd.
– Akkor siessünk!

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr891782177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.27. 08:52:08

Mafalda ott fog infarktálni, mikor karlovics következő fellépésén Viki elmegy-elmegy. Bár eléggé kétértelmű a dalválasztás :)

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.27. 09:01:18

@21 hónap: Jaj, te! Ez most tényleg nem jutott az eszembe! Egyszerűen ez az egyik kedvenc népdalom. Mérlegelem, h kicseréljem-e ...

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.27. 09:02:33

Egyébként meg honnan tudná Mafalda, mit jelent ez a dal? :P A portugálok nem elmennek, hanem megjönnek :)

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.27. 09:11:46

@Carmesina: Mafaldának elég lesz őket együtt látnia, nem kell értenie a dalt :)
Egyébként akkoriban énekelte a Higany Frédi a tavaszi szelet, nem? Nálunk mostanában az a sláger, azt kéri a gyerkőc. A másik kénytelen hallgatni :)

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.27. 11:18:07

@21 hónap: Na jó, ezt se hallottam még, h Higany Frédi. De jogos. Igen, énekelte, nem is rosszul :) Bár azért a tökéletestől kiejtésbelileg messze állt, de jó PR-fogás volt. És a gyerkőc F Mercury előadásában akarja hallgatni?
Egyébiránt a portugálok a latin nyelveken és az angolon kívül semmit nem képesek kiejteni, a németet pl úgy kerékbe törik, h röhögőgörcsöt kapok. Attól is, amikor a németek törik kerékbe a portugált.

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.28. 08:42:05

Szolgálati közlemény:
visszatérek a régi rendszerre, vagyis másnaponta jelentkezem. Márc. 1-én jön a következő rész.

vén betyár 2010.03.01. 08:30:24

"Gyönyörű dal és nagyon szépen énekelted!"
Könyörgöm, ne cseréljük ki!

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.03.01. 09:28:03

@vén betyár: Egyelőre nem cserélem. Bár a pátoszát 21 hónap alaposan megtépázta :)

Mákvirgács 2010.03.02. 15:46:08

@Gloria Mundi: szerintem jó a dalválasztás...egész szombaton ezt dúdoltam:)
Ja..és köszönjük az egész múlt heti...eseményözönt:)

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.03.02. 16:18:30

@Mákvirgács: Dal marad, és reménykedünk, h csak 21 hónapnak jut róla más az eszébe :)
süti beállítások módosítása