2011.12.13. 06:30
Kilencvenegyedik fejezet: Újra úton (1)
Eljött az a bizonyos hajnal, mikor a szokásosnál jóval korábban kellett kelnie, hogy elinduljon a reptérre. Szinte váratlanul érte, hogy már itt is van az utazás, az utolsó napokban inkább késleltette volna. Elhalványultak azok az érzések, amelyek akkor kavarogtak benne, mikor úgy döntött, hogy elmegy Diogo és Otávia esküvőjére. Sikerült eltávolodnia lélekben Digotól, és nem félt az egész ceremóniától, sőt, az is megfordult a fejében, hogy el se megy rá. Ez persze nagy udvariatlanság lenne, de sokkal könnyebbé tenne mindent.
Carlos foglalt neki egy kis szobát egy Torres Vedras-i panzióban, és ragaszkodott hozzá, hogy kocsit szerez, amellyel kimegy Viki elé a reptérre. Egyebet nem terveztek, Carlos nem tért vissza arra az ötletre, hogy elutazhatnának valahová. együtt Olykor beszélgettek pár percet, mert a fiú rendszeresen felhívta, de meglepően semleges témákról esett szó. Ha véletlen csend állt be a beszélgetésben, Viki gyorsan keresett valami köznapi témát. Azt sem kérdezte meg, szakított-e Carlos Rosárióval, vagy továbbra is lusta hozzá. Noha minden alkalommal ott motoszkált benne, de végül nem tette fel a kérdést, talán, mert nem akarta, hogy Carlos ebből azt következtesse ki, hogy ő ennek örülne, vagy bármilyen módon érdekelt lenne benne.
Utazás előtt két nappal hosszabb kihagyás után feljött Márton, és egészen sokáig maradt. Valójában első alkalommal volt idejük igazán egymásra. Nem siettek el semmit, de az ágyba bújást, se a szeretkezést, sőt, igazán élvezetesen elnyújtották. Viki aztán elmesélte az egész Zoltán- és Kati-féle kalandot. Márton hümmögött, minden szabadossága ellenére úgy vélte, hogy ezzel a férfival tényleg vigyázni kell. Bármilyen csábítónak tűnik a lehetőség, a szomszédság, a család hozzáállása, és a pasas labilitása lehetetlenné teszik, hogy civilizált módon folytassanak viszonyt egymással. Jobb lenne elköltözni a házból, persze, de pont nekik eladni a lakást, az tényleg lehetetlennek tűnik. Legfeljebb, ha minden ügynökökön és ügyvédeken keresztül zajlana. Viki ezt nem tudta elképzelni, és nem szívesen fizetett volna százalékot ügynöknek. Márton szerint olykor megéri, mert magasabb árat harcolnak ki, és így a kliens csak nyer az üzleten. De javasolni nem tudott senkit. Vagy csak nem akart, mert úgy vélte, kellemetlensége származhat belőle.
Mégiscsak jó lesz eltávolodni ezektől a gondoktól, vélte Viki, mikor már a reptéri váróban ült. Bár lehet, hogy odakint újabb bonyodalmak várnak rá. Sokszor lejátszotta azelőtt fejben, milyen lesz az esküvő, és hogy fogja érezni magát. Carlossal nézi majd messziről a templomi szertartást, tán be se megy a templomba, ahogy faluhelyen a férfiak szokták, odakint várakozik, Carlossal beszélget, és úgy tesz, mintha nem érintené az egész. De Carlos biztosan látni akarja a volt szeretője házasságkötését. A fantáziában nem, de a valóságban? Sőt, Carlos mégiscsak elhozza Rosáriót. Így Viki végképp magára marad. Csak most tudatosult benne, hogy egész idő alatt számított Carlosra, mint valami gáncs nélküli lovagra, aki majd kísérgeti, és adott pillanatban megvigasztalja - anélkül persze, hogy tudná, miért is kellene őt megvigasztalni. De hát tudja! Viki szerette volna, ha tudja, és hallgat róla. De ott és akkor a templomban mégiscsak derüljön ki, hogy tud róla. Elmosolyodott a saját következetlenségén.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mégsem én voltam? 2011.12.13. 08:25:14
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.12.13. 15:09:16
Sőt, ennél még vadabb dolgok is... De nem akarom borzolni az idegeidet :-)
mégsem én voltam? 2011.12.13. 15:44:43
Kíváncsivá tettél...
(attól függetlenül, hogy állandó munkakerülésből kifolyólag folyamatosan telekommentelem a blogodat, nem csak én olvaslak, úgyhogy rám nem kell tekintettel lenned :-)) )
(pedig jó lenne erről-arról tárgyalni itt is, de úgy látszik, mostanában nem vevő erre az úri közönség...)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.12.14. 10:53:37
A vadabb dolgok? Hát, azok épp olyanok, amilyenekre nem akarsz még gondolni sem :-)