2011.08.02. 06:30
Nyolcvanhetedik fejezet: Tavasz (5)
Viki nem igazán tudta, mit mondhatna a történtek után, főleg azt nem merte volna bevallani, hogy tulajdonképpen nem tudja, mi történt, hiszen tudnia kellett volna ... Csakis az ő hibája lehet, ha ennyire nem ismeri a saját testét, de képtelen volt meghatározni, vagy legalább eltalálni, hogy miről lehet szó, inkább szótlanul feküdt, és várta, hogy majd a férfi mond valamit. Márton kiment a fürdőszobába, aztán beszólt az ajtóból, hogy kinyitja az ablakot a nappaliban és rágyújt, Viki meg takarózzon be jól. A lány állig betakarózva feküdt, nem volt rosszkedvű, még csalódott se igazán, csak kissé tanácstalan.
Kicsit később felvette a bugyiját, magára kapta a kardigánját és kiment a mosdóba. Úgy döntött, hogy lezuhanyozik. Mikor előjött a fürdőből, hogy visszamenjen a többi holmijáért a hálóba, látta, hogy Márton teljesen felöltözve cigizik a nappaliban, még mindig nyitva volt az ablak. Viki is felöltözött, aztán csatlakozott a férfihez, kicsit sajnálta, hogy nem dohányos, mert az valamennyire megkönnyítette volna a helyzetet. Márton rámosolygott, elnyomta a cigit, becsukta az ablakot.
- Sajnos mennünk kell. Nemsokára be kell érnem az egyetemre.
- És az ágynemű? Nem kellene lehúzni az ágyneműt legalább?
- Jaj, dehogy. Emiatt ne aggódj, drága.
- Tényleg egy barátod lakása ez?
Márton csak mosolygott.
- Ahogy vesszük. Mindenesetre ne foglalkozz rendrakással, ha készen vagy, indulhatunk?
Viki bólintott. Márton rásegítette a kabátját, átfogta a derekát, és megcsókolta. A kópés mosolya semmit sem veszített magabiztosságából, és a csókja is meggyőzőnek tűnt. Bár ki tudja ... Kudarcnak érzi ezt a szeretkezést, vagyis az egész randevút, vagy miként áll hozzá? Vikinek fogalma sem volt, hogy a férfi mit gondolhat.
Mikor kimentek a lakásból, Márton csak behúzta az ajtót, a kulcsot minden bizonnyal valahol az előszobában hagyta. Viki úgy hitte, hogy biztos pénzt is hagyott valahol, talán a nappaliban, egy megbeszélt helyen, de olyan diszkréten intézte, hogy ő nem vett észre belőle semmit. A liftben lefelé a tanszéki ügyeiről kezdett mesélni, a szokásos, jókedvű hangnemben, humorosan, kedvesen, mintha semmi nem változott volna kettejük között. Lehet, hogy tényleg semmi nem változott? Akkor sincs semmi, ha ez volt az egyetlen alkalom, hogy szeretkeztek, meg akkor sincs különösebb változás, ha úgy döntenek, hogy máskor is megpróbálják, egyszerűen Márton nem volt hajlandó drámát csinálni abból, hogy túl hamar élvezett el, esetleg még az erekciója se volt elég hosszan tartó egy rendes behatoláshoz, képletesen vagy valóban megvonta a vállát és ment tovább, mintha a kudarc nem is lenne kudarc. Viki irigyelte ezt a lazaságot, bár nem volt benne biztos, hogy a férfi tényleg ennyire könnyedén veszi, vagy csak a látszat kedvéért tesz úgy, mintha. A testtartása, a hanghordozása semmilyen belső feszültségről nem árulkodott, így a lány hajlott arra, hogy elhiggye neki, tényleg nem bántja, hogy ez a randevú így sikerült.
9 komment
Címkék: szeretkezés után
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
LittleBear 2011.08.02. 07:03:43
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.08.02. 10:14:03
LittleBear 2011.08.02. 16:36:15
Ami nekem nem jön össze, az Márton nyomulása egyrészről és a kicsit fantáziátlan légyott másrészről - hogy aki ennyit bír beszélni, és megígérte, hogy más dolgokról is beszélni fog, az pont ezt ne beszélné meg - hiszen Vikinek semmire sem volt esélye azok alapján, amit leírtál.
Érdekelne, hogy ebben a történetben mennyi volt a valós elem - ilyen tényleg megtörténik?
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.08.02. 22:09:09
Maradjon az én titkom, mennyi a valós elem a regényben, de nagyon vad fantáziák nincsenek benne.
LittleBear 2011.08.02. 23:19:52
Ahogyan azt is, hogy Viki megbeszélje Diogóval ezt a napját, és végre fény derüljön arra, hogy mi a fene is történt. Tényleg nem értem - elárulod valamikor?
tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.08.03. 17:18:56
tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.08.03. 17:19:45
Vajon miért lett feleakkora az avatárom?!
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.08.03. 20:50:14
@tiboru: Hát, nem lehet egy kellemes tapasztalat, de az ember lánya az ilyesmit sztem nem feltétlen teszi szóvá, mert attól is tart, h őt nézik hülyének ... Az avatarod - basszus, tényleg. Konteo kéne ide :-P Sztem ŐK voltak, már megint.
