2011.01.01. 08:00
Hetvenkilencedik fejezet: Itt és most (4)
Viki alig mozdult. Tovább beszélgettek, mintha a testük és a szavaik teljesen függetlenek volnának egymástól. Bár hamar a szexre terelődött a szó, de mintha köze sem lett volna ahhoz, ami kettejük között zajlott. Korábbi tapasztalatokról, sőt, elméleti kérdésekről társalogtak. Péter köntörfalazás nélkül bevallotta, hogy sok lánnyal volt már dolga, és most is van valakije. Nem tartja komoly viszonynak, ő nem szerelmes, és ezért nem érzi, hogy hűséggel tartozna, de persze igyekszik elkerülni, hogy a kedvese megtudja, miket művel.
- Azt hiszem, szakítanom kéne vele, de most nem tehetem meg, nagyon labilis.
- Csak azt ne mondd, hogy egy barátnőm, mert kitérek a hitemből.
- Miért lenne a barátnőd?
- Ez nálam valami sorscsapás. Eddig csak olyan pasikkal kavartam, akikkel valamelyik barátnőm is.
- Kézenfekvő megoldás. Velem is előfordult már. Már az, hogy a barátaim nőivel jöttem össze. De nem hiszem, hogy őt ismernéd.
- Csak a keresztnevéd mondd meg, hogy biztosan tudjam.
- Klára. Megmondhatom a teljes nevét is, nem titok.
- Nem, ennyi elég lesz, nincs Klára nevű ismerősöm.
- Akkor most már minden akadály elhárult az útból?
Viki megvonta a vállát. Noha eleve esze ágában sem volt, hogy beleszeressen Péterbe, jobban esett volna neki, ha a fiú nem pusztán szexet akar. Tisztában volt vele, hogy neki sokkal több kellene, és lehet, hogy meg fogja bánni, ha most belemegy ebbe a történetbe, de nem volt ereje elhúzni a kezét, és felállni, becsukni az ajtót maga mögött. Hiányzott a férfitest melege, az az érzés, hogy kívánják, hiányzott a szeretkezés, napjában többször felvillant előtte egy-egy kép, és hol jobban, hol kevésbé kínozta. Irigyelt mindenkit, akit csókolózni látott, és ha Diogóra gondolt, sokszor elszorult a torka. Olyan elevenen élt még benne, milyen vele szeretkezni, hogy nem is értette, hogy lehet olyan távol.
Péter javasolta, hogy üljenek át a kanapéra, és Viki belement. Nem kezdeményezett semmit, hagyta, hogy a fiú megdolgozzon azért, amit akar. Ha sikerül felizgatnia, nyert ügye lesz. Ha nem, akkor szépen elköszönnek egymástól.
- Te, attól nem félsz, hogy ez a Klára beállít? És, ha azon a héten kopogott volna be, mikor itt laktam?
- Elutazott a szüleivel. Elég messzire, úgyhogy ez a veszély nem fenyeget.
- Értem.
- Tetszik, amit csinálok? Jólesik?
- Jólesik, persze.
- Ennek örülök.
Viki mosolygott. Tényleg pusztán kellemes volt, nem izgató, amit addig Péter csinált. Aztán mégiscsak izgató lett, szinte átmenet nélkül. A fiú keze a combjait kezdte cirógatni, Vikiből pedig kiszakadt, hogy mennyire élvezi. Onnantól kezdve nem volt visszaút, ezt pontosan tudta, de nem is bánta egyáltalán, becsukta a szemét, és elmerült a gyönyörérzet különböző fokozataiban.
Kénytelen volt Diogóra gondolni ismét, például arra a kijelentésére, hogy a legtöbb nő csak szétteszi a lábait, és várja a csodát. Viki nem akart ilyen nő lenni, most mégis azon kapta magát, hogy ezt a mintát követi. Önző módon hagyta magát kényeztetni, talán, mert nem volt ideje, módja megkívánni Pétert, mert túl gyorsan történt minden attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdte élvezni a simogatást.
Ki sem nézte volna azt a határozottságot a fiúból, amelyet most tapasztalt, bár az az egyetlen jelenet, mikor megszorította a karját, érzékeltette, hogy nem csupán a flegma és kissé puhánynak kinéző énje létezik. A teste fehér volt, mintha nem is nyár végén lennének, az izmaiból sejteni lehetett, hogy nem viszi túlzásba a sportot, bár nem volt kövér egyáltalán.
Péter jóvoltából hamar lekerült a ruha mindkettejükről, és a fiú nagy lelkesedéssel térdelt le Viki előtt, hogy belemerítse a nyelvét a puncijába, mintha nagyon vágyott volna már erre, és habzsolni szeretne. A lány élvezte, de korántsem annyira, mint amikor Diogo nyelve és ujjai játszadoztak vele. Javasolta is, hogy költözzenek át az ágyra, mert ott mégiscsak kényelmesebb. Péter ezt úgy értelmezte, hogy az előjátékból elég, legalább is elsőre, és az ágyhoz menet levette az alsónadrágját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.01.04. 10:15:31
vén betyár 2011.01.04. 10:56:31
De mindez csak feltételezés.
Elnézést.
Ma már én is jobban szeretem, mint a lópokrócot.:)
gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.06.03. 09:51:31
Irány az ágy :)