Sónia nem volt otthon. Micsoda áldás. Legalább az ő gúnyolódását nem kell eltűrnie. São-ra nem volt kíváncsi. Most nem. Tulajdonképpen senkire nem volt kíváncsi. Fel akart mászni a lőréshez és feküdni ott, a darab kék ég társaságában. Hátha egy kicsit besüt a nap. Csak…

Végigaludta az éjszakát. Hajnalban ébredt fel, a nap besütött az erkélyajtón. Érezte, hogy a szeme bedagadt az esti sírástól. A ruhája siralmas állapotban volt. Felült az ágyban, körülnézett. Semmi jelét nem látta, hogy Carlos a szobában járt volna. Tehát nem jött vissza.…

Eltelt vagy egy fél óra, Viki még mindig a széken ült. Időközben felszáradtak a könnyei, próbált higgadtan gondolkodni. Lehet, hogy Carlos tényleg szakítani akar? De nem mondott ilyet. Vagy az, hogy már nem akar tőle semmit, így értendő? Nem, ennél világosabb beszédre van…