Tíz körül ültek le végre reggelizni, miután a bojlert újra bekapcsolták és újra lefürödtek. Az esti rossz hangulat elmúlt, vagy legalábbis Carlos úgy tett, mintha meg se történt volna. Vidám volt, de azért kicsit távolságtartó.

– Tudom, hogy nagyon éhes vagy, de ne edd tele magad, mert két óra múlva Dona Carmo hatalmas vasárnapi ebédjére vagyunk hivatalosak! – figyelmeztette Vikit somolyogva.
– Kár, hogy elfogadtad ezt a meghívást. Egyáltalán nem vagyok társasági hangulatban.
– Nem lehetett visszautasítani. Sajnos ilyen egy kisváros. Tegnap még azt mondtad, szerettél volna itt felnőni.
– Vannak hátrányai. De ha itt nőttem volna föl, nem csak két napot tölthetnék veled.

Carlos a késével játszott.

- Így is tölthetsz többet.

Viki igyekezett leplezni belső remegését.

– Már ez is túlmegy a megállapodásunkon – felelte, de nem nézett a fiúra.
– Igaz. De ha jól érezzük magunkat együtt, máskor is megismételhetjük.

Ha … És ezt ki dönti el? Viki jól érezi magát, de Carlos is? Eléggé? És ez az ismétlés amolyan sérgiós ismétlésként értendő? Vagy valami több?

– Ugyan, te csak azt élvezed, hogy végre dughatsz – csúszott ki Viki száján. Kicsit maga is megijedt, hogy lehet ennyire vulgáris.
– Hú, ezt a szót nem vártam tőled, kisasszony – nevetett Carlos – Az biztos, hogy nagyon élvezem. De nem csak ezt.
– Hát még?
– Mindent, jó veled együtt lenni. Persze néha idegesítesz a korábbi nőimről szóló kérdéseiddel, meg a kishitűségeddel.

– Sorold csak tovább!
– Nincs tovább.
– Szóval csak ennyi. Kellemes társaság vagyok, de néha idegesítelek.
– Nem „csak” kellemes társaság vagy. Kellemes társaság lehet a nagyanyám is.
– De akkor mi?
– Vitória, mit akarsz tőlem hallani?
– Én akarok tőled hallani valamit? Csak tisztán szeretnék látni. Hogy mire számítsak.

– És én? Én mire számítsak? Mert én sem tudom, mik a szándékaid.
– Szakítok Antónióval. Nem, ne szólj közbe, attól függetlenül szakítok, hogy te most mit mondasz.
– Biztos vagy benne?
– Igen, teljesen biztos. Nem bírok többé vele ..., semmit nem akarok tőle.
– Ezt nehéz elhinni. Azok után, ami köztetek volt.
– Nem bízol bennem igaz? Azt hiszed, ahogy megcsaltam Antóniót, megcsalnálak téged is.
– Őszintén? Ez elég valószínű.

Viki felállt az asztaltól. Odament az ablakhoz, kinézett a várra, amely a ragyogó kék ég alatt gránitszürkén uralkodott a tájon.

– Hogyan tudnálak meggyőzni az ellenkezőjéről?
– Nem tudom. Fogalmam sincs. Szerintem nincs is értelme erről beszélnünk.
– Carlos, könyörgöm, mondd meg, van-e egy kicsi esélyem nálad.
– De hát mire? Itt vagy velem. Kell ennél több?

Viktória majdnem elsírta magát. Ki kellett volna mondania, hogy szerelmes, fejest ugrani a megaláztatásba, hogy visszautasítják, de nem volt rá képes. Kiment a teraszra és hosszan bámulta a tájat.
Carlos nem ment utána, nem hívta be.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Old Man 2010.02.26. 09:17:33

"Ki kellett volna mondania, hogy szerelmes, fejest ugrani a megaláztatásba, hogy visszautasítják, de nem volt képes rá."Ehelyett hosszan bámulta a tájat -hogy volt képes rá?Hát minden kapcsolatot, bimbózó, kiteljesedő új szerelmet tönkretesz a múlt sok rossz tapasztalata?Hát nem lehet Viki ilyen kishitű, "számító", mérlegelő, hiszen már döntött.Csak még nem tudja.

Válasz erre 

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 10:03:09

Ez a bojler mély nyomot hagyott, hogy két posztba is bekerült :)
Köszi a posztért egyébként, egyedül erre szakítottam időt, meg Letíciára - beteg mindkét purgyé.

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.26. 10:24:20

@Old Man: Azért számítónak nem mondanám, de épp elégszer megalázták már. Nem csoda, ha nem hisz abban, h jóra fordulhatnak a dolgok.
@21 hónap: Nagyon kedves tőled, h időt szakítasz a regényre. Jobbulást a porontyoknak. Most szinte minden gyerek beteg, vagy az volt nemrég :(

Válasz erre 

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 10:28:52

@Carmesina: köszi, végre alszik. Így van egy kis időm őrjöngeni más blogon :)
Persze a sajátomat kéne tolni, de a mostani éjszaka után nem vagyok kiemelkedően hadtörténeti hangulatban...

A megalázáshoz: értem én, de akkor is... csak azt lehet megalázni, aki hagyja magát.
Persze hamarabb lettem terhes a mostanitól, minthogy kimondtuk volna egymásnak, hogy szeretjük egymást :)

Válasz erre 

pincze 2010.02.26. 11:22:05

Udvariasabb pasinak gondoltam eddig Carlost.

Válasz erre 

vén betyár 2010.02.26. 11:22:17

A kutyafáját!Tessék boldognak lenni!Eleget gyötrődött már ez a kislány, megérdemel egy kis boldogságot!Dokumentumregényt olvasunk vagy mit?Lehet, hogy az életben nem így működik mindig, de éppen azért regény, hogy egy kicsit elemeljen a boldogtalan, sivár hétköznapoktól.
Már a szerelmes könyvek sem a régiek'

Válasz erre 

vén betyár 2010.02.26. 11:42:30

@Carmesina:Javulást a purgyéknak!

Válasz erre 

vén betyár 2010.02.26. 11:43:33

@21 hónap: Ide szántam!

Válasz erre 

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 11:44:52

@vén betyár: köszi, haladunk :)

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.26. 12:08:48

@21 hónap: Sztem bárkit meg lehet alázni, ha szerencsétlen helyzetbe kerül. Persze ez nem csak párkapcsolati relációban értendő. De abban is annyiféle szándék létezik, hogy nehéz elkerülni a félretértéseket.
@pincze: Udvariasabbnak? Hm. Alapjáraton biztos az is, de most össze van zavarodva.
@vén betyár: Ó, a szerelmes könyvekben kell igazán megkínozni a hősöket :)

Válasz erre 

Csuri / Bariildi 2010.02.26. 20:16:36

@vén betyár: Nem, nem, tiltakozom!!!
És elárulom, h volt ez (nem ez a rész: a regény bizonyso mozzanatai) kissé rózsaszínűbb is, de kritizáltam Carmesinát érte, aki vette a lapot és ítírta.
Elegem van azokból a regényekből, ahol minden olyan flottul megy, hogy csak na! Ezt olvassuk, ezen növünk fel, és meg vagyunk győződve utáőna, hogy csak mi, és senki más, vagyunk csököttek, nem megfelelőek, bénák, abnormálisak...
Sztem nem szabad idealizálni, az életszerű, életszagú dolgokat díjazom.
Pardon :)

Válasz erre 

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 20:20:18

@Csuri / Bariildi: szóval te vagy a romantikagyilkos :)
Azért valamé'k reggel hozhatná ágyba a kávét a karlovics. Én kaptam, mikor még a demoverzió futott :))

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.26. 20:33:48

@21 hónap: Hm, mivel varázsolt el Carlos?

Válasz erre 

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.02.26. 20:38:02

@Carmesina: mármint az én karlovicsom. A saját, nem a Vikié :)
Gondolom, hogy a Viki-féle karlovicsba is szorult valami romantika két vénasszony mellett ;)

Válasz erre 

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.02.26. 20:51:27

@21 hónap: Ja, azt hittem, Vikiéről beszélsz ... Romantika, hát, nemtom, h romantikának nevezném-e.

Válasz erre 

vén betyár 2010.03.01. 07:10:50

@Csuri / Bariildi: Meggyőztél, pedig milyen jó lett volna egy szép kis romantikus boldog beteljesülés a szocreál után.Jó lett volna egy kicsit hinni, úgy tenni, hogy az élet mégsem olyan ... amilyen.

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.03.01. 09:30:23

@vén betyár: Azért ez nem szocreál, az sokkal rosszabb lenne. De épp elég rózsaszín lányregény van a piacon, sztem azok közül lehet válogatni.
Minden regénynek megvannak a belső törvényei, ha most rózsaszín habbá változtatnám, az hamisan csengene.

Válasz erre 

vén betyár 2010.03.01. 11:51:50

@Gloria Mundi: Nem könnyű az írónak... de az olvasónak sem.Ezért /is/ mondtam korábban, hogy nem szívesen "szólok bele".
Meggyőztetek, adjuk át a regényt a belső törvényeinek, a saját sodrásának, de azért egy kicsit bízhatok, ugye?

Válasz erre 

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.03.01. 14:54:46

@vén betyár: Tudod, a lepényhal először, a remény hal meg utoljára :)

Válasz erre 

vén betyár 2010.03.01. 15:18:26

@Gloria Mundi: Igen.Azért magam elé képzelem a majdan megjelenő regényt, amint folyik, csordogál, hömpölyög a történet a maga sodrása szerint, a fejezetek végén, közben meg a bugyuta hozzászólásainkat - tisztelet a kivételnek.Érdekes lesz.

Válasz erre 

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.28. 21:12:59

"te csak azt élvezed, hogy végre dughatsz"
"Azt hiszed, ahogy megcsaltam Antóniót, megcsalnálak téged is.
– Őszintén? Ez elég valószínű. "
A többi csak rizsa!

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: