2012.04.24. 06:30
Kilencvenharmadik fejezet: Ki itt belépsz... (5)
Nem érte el São-t, de megígérte Antóniónak, hogy délután négy körül beugrik az ifjúsági szállásra. A férfi még ingyen szobát is ajánlott, ha szüksége lenne rá. Van egy felújítandó helyiség, amelyet épp nem adnak ki, de Viki egy éjszakára nyugodtan ott maradhatna. Vajon ezt úgy kell érteni, hogy António is szívesen benézne hozzá? - futott át Viki agyán. Nem, biztosan teljesen ártatlan ajánlat, hiszen friss házas. Viki megköszönte, de elhárította a lehetőséget, bár fogalma se volt, hol fog aludni, egyáltalán nem biztos, hogy rég nem látott barátnője meghívja magához. Ki tudja hol és kivel él most. És különben is éjszakába nyúlóan dolgozni fog.
Alighogy Viki letette a telefont, Diogo vette ki a kezéből a kagylót, és felhívta Otáviát. A lány először nem akart beszélni vele, de végül beadta a derekát. Diogo hosszasan győzködte, és közben arra kérte Vikit, hogy váltson még neki a pultnál 50 escudósokat, mert azokkal kellett teletömni a telefont. Viki szerzett a tulajdonostól egy marékkal. Hallótávolságon belül volt, és bármennyire is nem akarta hallani a beszélgetést, kénytelen volt vele. Az első pár percben bírta, de mikor Diogo számára ismeretlen hangvételben bizonygatta, mennyire szereti Otáviát, felállt, és kisétált a kávézóból. Nem akarta ezt hallani, elege volt az egészből. Pénzváltónak használja, meg bizalmasnak, de nincs tekintettel az érzelmeire. Meggyőzte arról, hogy milyen nagyszerű több partnert is kipróbálni, de most itt könyörög egy kiscsajnak, hogy fogadja vissza, bocsásson meg azt se tudja, miért. És még António is idegesíti majd az egyetemi oktató feleségével, miközben Carlos Torres Vedrasban duzzog.
Diogo triumfált. Viki csak annyit érzékelt, hogy a férfi megpörgeti és megpuszilja.
- Kiszedtem belőle, mi a baja. És beleegyezett, hogy tisztázzuk. A végén még ő kért bocsánatot, hogy belenyúlt a bőröndömbe. Tudod, mi az abszurd? Nem is emlékeztem már, hogy benne vannak az óvszerek, ott hevernek egy csomó ideje. Ilyen marhaságot. Nyugodt lélekkel mondhattam, hogy az idejét se tudom, mikor tettem oda őket. Egyébként elmondhattad volna, de megértem, hogy nem tetted. Az a lényeg, hogy megoldódott, legalábbis megtört a jég. Hú, de megéheztem. A nehéz tárgyalások mindig kiveszik belőlem az energiát. Úgy, mint a szex. Na, gyere, tudok egy jó éttermet, kirúgunk a hámból, négyre elviszlek az ifjúsági szálláshoz, aztán tűzök vissza Torres Vedrasba.
Viki tartózkodóan mosolygott.
- Miattam ne maradj négyig, ha most akarsz menni, menjél. Úgyse én járok az eszedben.
- De megígértem neked, hogy veled töltöm ezt a napot.
- Így ne. Hogy közben folyton másra gondolsz, ne töltsd velem. Menj csak vissza Torresbe. Tegyél ki valahol a központban, majd ellógom az időt a könyvesboltokban vagy beülök egy moziba.
- Olyan csalódottnak tűnsz.
- Ne haragudj, örülnöm kéne, hogy kibékültetek. De nem vagyok rá képes. Hagyjuk.
Közel volt a síráshoz, annyira közel, hogy alig bírta visszanyelni a könnyeit. Vége, vége az egész Diogo-történetnek, és ez még észre se veszi, hogy neki mennyit jelentett, még jó fej akar lenni, milyen szánalmas ez. Minél gyorsabban elbúcsúznak, annál jobb.
- Biztos vagy benne, hogy nem bánod, ha most elmegyek?
- Jobb, ha elmész. Menjél.
A központig már nem beszéltek. Mikor kiszállt, megkönnyebbült, úgy érezte, végre alaposan kisírhatja magát. De eszébe jutott, hogy vörös, bedagadt szemmel mégse kerülhet António elé, túl büszke volt ahhoz, hogy így mutatkozzék előtte, ha már egy normális kapcsolatot nem tud felmutatni. Bár miért kéne feltétlenül igazat mondania? Messziről jött ember azt mond, amit akar. Talán valami csöpögősen romantikus sztorival kellene előállnia.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2012.04.30. 23:11:09
mégsem én voltam? 2012.05.01. 23:16:58
Lassan azért leszokok én is...
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2012.05.05. 18:02:14
