2010.11.04. 08:00
Hetvenhatodik fejezet: Régiek másképp (4)
Viki csak az utóbbi időben kezdte megfigyelni, kik laknak egyáltalán a nagyi-féle házban, régen, mikor csak látogatóba jött, nem igazán volt alkalma ezzel foglalkozni, bár tudta, hogy a nagyanyja meglehetősen sok időt tölt a gangon, olykor kiül a küszöbre, ott kézimunkázik, vagy a növényei locsolásával van elfoglalva hosszasan. Viki anyja kifejezetten rosszallotta a nagyi szomszédolását, és kísérletet tett annak megtiltására is, de persze nem járt sikerrel. A lány egyébként nem értette, hogy jut a doktornőnek egyáltalán eszébe, hogy bármit megtiltson, főleg a saját anyjának, és főleg egy ilyen ártatlan szórakozást, de az valahogy beléivódott, hogy ő maga ne nagyon foglalkozzon szomszédokkal. Most azonban, hogy rászakadtak a nagyi ügyei, kénytelen volt foglalkozni velük.
Úgy adódott, hogy többen is szóltak neki a házból, mindenképp legyen ott a következő lakógyűlésen, még ha szavazati joga nincs is, a lakás még a tanácsé, vagyis az önkormányzaté, mert még mindig nem engedték meg a lakóknak, hogy megvásárolják a lakásokat, amelyekben évtizedek óta élnek, de folyamatosan ígérgették, hogy majd lesz rá alkalom.
Viki kicsit szorongva szánta rá magát, hogy lemenjen az udvarra arra a bizonyos gyűlésre, mert nem ismert igazán senkit, legfeljebb látásból, vagy úgy, hogy az illető elkapta a folyosón, és lyukat beszélt a hasába. Úgy képzelte, ez ilyen találkozó mindenképp borzasztóan unalmas és bosszantó dolog, és a nagyi se menne el rá, főleg, mert hivatalos helyzetektől mindig is irtózott.
Aztán a lakógyűlés mégiscsak mulatságosnak bizonyult. Az egyik lakó, aki egyébiránt kisebb javításokat is végzett a házban, mint valami önjelölt ezermester, harsány hangon előadott, és meglepően ostoba beszédét ugyanis minduntalan idegen szavakkal próbálta díszíteni, persze a legritkábban találva el az adott szó valódi jelentését. Viki magában dühöngött a férfi szemtelenségén és makacsságán, de befelé jót szórakozott a faramuci mondatokon, sőt, egy alkalommal ki is buggyant belőle a nevetés, noha azonnal el is fojtotta. Meglepetten vette észre, hogy nem egyedül hördül fel, hanem egy jelentéktelen kinézetű, vékony, alacsony fiatalemberrel éppen egyszerre. Addig tudomást sem vett az illetőről, de ahogy felnevettek, összevillant a tekintetük: csak ők vették észre a minden lében kanál lakó újabb nyelvbotlását, és ez hirtelen cinkosságot teremtett köztük.
Viki elkezdte figyelni a fiút, az meg őt, még egy két félszeg mosoly is átsuhant az arcukon, a gyűlés végén pedig majdnem egyszerre indultak el felfelé – a harmadikra. Viki megdöbbenve konstatálta, hogy a fiú nem csak ugyanazon az emeleten lakik, mint ő, de majdnem szomszédok is. És nem emlékezett, hogy valaha látta volna korábban.
5 komment
Címkék: ház nagyi szomszéd lakógyűlés
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
gabor4x 2010.11.04. 12:35:08
seteluas 2012.07.28. 16:39:58
