2011.09.29. 06:30
Nyolcvannyolcadik fejezet: Birtokviszonyok (8)
Az esküvő. Érdekes, mintha Carlos Prágában is ezzel búcsúzott volna.
- Még meghívót se kaptam - válaszolta Viki. - Egyáltalán nem biztos, hogy meg akarnak hívni.
- Szerintem a meghívó is a levelem sorsára jutott. Biztos vagyok benne, hogy Otávia meg akar hívni.
- Megbeszélted vele?
- Bevallom, megbeszéltem.
- Vagyis te akartad, hogy meghívjon? Lehet, hogy ő egyáltalán nem látna szívesen.
- Nem én akartam, magától is eszébe jutott. De még mindig nem válaszoltál, eljössz?
Viki elrévedt egy kicsit. Eddig azt hitte, hogy biztosan elmenne, ha hívnák, de tulajdonképpen nem hitte, hogy tényleg meg is hívják, talán, mert Diogo nem akarná.
Lehet, hogy Diogót egyenesen zavarná a jelenléte?
- Nem tudom még, mikor lesz pontosan?
- Májusban. Most nem emlékszem a napra, de szívesen elfaxolom neked a meghívót, ha már nem kaptad meg.
- Meg kell néznem, mennyi most egy repülőjegy.
- Lehet, hogy anyagi okokból nem jönnél? Szívesen adok kölcsön, ha ez lenne a gond.
Vikit meglepte, mennyire szeretné Carlos, ha ott lenne az esküvőn. Vajon csak azért, mert így biztosan találkoznak, vagy más oka lehet rá? Azt reméli, hogy kiábrándul Diogóból? De hát nem is tud semmit a viszonyukról. Soha egy szóval se utalt rá, hogy tudna. Ez persze nem jelenti, hogy nem is sejt semmit.
- Miért akarod, hogy elmenjek? Szerintem a többieknek mindegy, hogy ott vagyok-e.
- Szeretnélek látni.
- Nem a barátnőddel mész majd?
- A barátnőmmel?
- Megvan még a barátnőd, nem?
- Megvan ... De őt nem vinném el.
- Nem értem.
- Mindegy, lehet, hogy addigra már nem is leszünk együtt.
- Sajnálom.
- Nem számít, de tényleg. De folyton kitérsz. Nem tudsz vagy nem akarsz válaszolni?
- Nem tudok. Át kell gondolnom. Nem biztos, hogy annyira jó ötlet elmenni, végül is kik nekem Otávia és Diogo?
Viki csak akkor jött rá, hogy provokálja Carlost, mikor kicsúszott a száján ez a mondat.
- Azt csak te tudhatod, hogy kik neked.
Különös csönd támadt a vonalban. A lány szinte biztos volt benne, hogy Carlos majdnem kimondott valamit, de az utolsó pillanatban visszakozott.
- Nézd, Carlos, küldd el a meghívót. Meglátom, hogy alkalmas-e. Átgondolom, és visszaszólok. Gondolom, akkor Otáviának nem kell külön megmondanom, hogy döntöttem.
- Nem, én majd közvetítek.
Ezt is olyan hangsúllyal mondta a fiú, mintha mögöttes jelentést akart volna érzékeltetni.
- Köszönöm.
- Akkor elküldöm faxon a meghívót. És arra a fax számra, amiről küldöm, meg is írhatod, hogy döntöttél. Örülnék neki.
- Pár napon belül megírom.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mégsem én voltam? 2011.09.29. 21:29:53
A konteókról: te sejteted mindig, hogy van valami a háttérben, illetve Viki gondolja mindig, hogy Carlos sok mindent sejt...
(bocsánat, már megint én kommentelem tele a blogodat, szóljál, ha eleged van a kekeckedésemből...)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.09.30. 18:13:32
A szereplők folyamatosan meglepnek engem is :-)
Nyugodtan kommentelj, nekem jó, ha kapok visszajelzést, a többiektől ritkább.
mégsem én voltam? 2011.09.30. 18:29:48
Ahogy írtad, a portugálok egyébként is eléggé szabadszájúan ki tudják beszélni a másik nemi életét (pl. amikor Rachel és Viki összeverekedett) - mi lenne, ha ez a viszony kitudódna?
Otavia meg úgyis rájön majd, hogy a vőlegénye/férje egy nőcsábász, biztosan lesz majd más jóakarója is, aki felvilágosítja, gondolom, nem Carlos lenne, aki elmondja neki...
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.10.01. 22:40:04
Egyébként a portugálokra nem feltétlen jellemző, h botrányokat csapnának vagy kitárgyalják egymás nemi életét, az ilyen esetek bárhol megtörténhetnek ...
mégsem én voltam? 2011.10.01. 23:32:35
Azt hittem, ez valami déli temperamentumhoz köthető szokás - számomra elég visszataszító volt...