Attól fogva Márton szinte naponta felhívta. Csakúgy, mint Péter. De Márton hétvégén sose kereste, amit Viki nem is bánt, mert olyankor legtöbbször átment Péterhez. Amíg tartott a vizsgaidőszak, nem látta viszont a tanárt: Márton a másik egyetemhez volt kötve, Budapesten kívül, és a felesége pontosan ismerte az időbeosztását, vagy legalább is Vikinek így magyarázta a férfi, lehet, hogy igaz volt, lehet, hogy nem.

A lány nem bánta, hogy várnia kell, neki sem volt sietős, és jólesett arra gondolnia, hogy ha a vizsgákat befejezi, és újra elkezdődik a tanítás, nem csak a szorgalmi időszak örömei várnak rá. Egészen gyorsan hozzászokott, hogy Márton ennyire odafigyel rá, már-már azzal kecsegtette magát, hogy a férfi belészeretett, de aztán elhessegette ezt a gondolatot, nem, ez ostobaság, csak nagyon tetszik neki, és még nem kapta meg. Majd az lesz a vízválasztó, ha lefekszik vele. Utána fogja megtudni, mennyire őszinte ez a lelkesedés.

Már nem voltak kétségei afelől, hogy ki akarja próbálni a férfit, jól csókolt, nagyon is jól, felizgatta az érintéseivel, és Viki úgy gondolta, hogy nem az ő tiszte a tanár házasságával foglalkozni. Biztos nem ő az első, akivel ez a férfi meg fogja csalni a feleségét, ez teljesen nyilvánvaló volt. Mint ahogy az is, hogy ő maga sokkal inkább saját magát élvezi ebben a kapcsolatban, mint a férfit: a hatást élvezte elsősorban, amelyet a jelek szerint gyakorolni tudott erre a nála idősebb, tapasztaltabb, és nagyon intelligens emberre. Valamennyire persze emlékeztetett ez a helyzet a Diogo iránti vonzalmára, de az annyira zsigeri volt, és olyan gyorsan megadta magát neki, hogy most egyértelműen úgy érzékelte, mintha ő irányíthatná az eseményeket. Vagy legalábbis sokkal kevésbé lenne kiszolgáltatott. Mert a férfi jobban vonzódott hozzá, mint amennyire ő odavolt érte.

Péternek nem mondott semmit, főleg azért nem, mert éppen rajta keresztül ismerte meg a tanárt. És talán azért sem, mert esze ágában sem volt azt hallgatni, hogy Szalai mekkora nőcsábász, és ő mennyire ostoba, ha azt hiszi, hogy behálózhatja, vagy, hogy a férfi majd pont vele tesz kivételt, pont ő lesz az, akibe beleszeret. Sejtette, hogy Péter azóta megtudott egyet s mást Mártonról, és nem habozna megosztani ezeket az információkat Vikivel. De a lány nem akarta tudni, nem akart egyetlen pletykát sem hallani.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr503044636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LittleBear 2011.07.07. 18:10:41

Tudom, hogy már Diogo esetében kielemezted a "vadász"-férfiak lelkivilágát, legalábbis a portugál kiadást.
Nekem akkor is furcsa ezt látni, hogy valaki tudatosan csalja folyamatosan a feleségét (aki vagy tudja, vagy csak sejti a dolgot). Emlegettem már a profot Letipanni blogjából - nagyon hasonló karakterek Szalai Mártonnal.

Mi a tapasztalat - lehet ezt nagyobb sérülések nélkül folyamatosan művelni? Hogyan viseli ezt el a környezet, a család? Én is ismerek olyan sármos pasast, aki 20-90-ig minden nőneműt levesz a lábáról (engem is), és a legyet is röptében, ha felhívást kap keringőre, és valahogy az ember nem tud rá haragudni :-))

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.07.08. 12:03:30

@LittleBear: Tudattalanul kéne csalnia és csak időnként? :-) Nem az a furcsa, ha valaki hol csalja, hol nem? És még csak tudatában sincs annak, amit csinál?

Hogy a vadász nem sérül, az szerintem eléggé valószínű, a család meg nem kell, h tudjon róla, vagy hogy tudomásul vegye. Bár nem hiszek abban, h ezt nagyon sokáig észrevétlenül művelheti az ember, de a feleség akkor is tehet úgy, mintha nem sejtené. Ha ilyen pasihoz ment hozzá, akkor a jellemét ezzel együtt fogadta el, és ez is tetszett neki benne. Persze ettől még szenvedhet tőle, biztosan szenved is (kivéve, ha ő ugyanúgy vadász, vagy előbb- vagy utóbb azzá vált ...) A sármos pasikra meg tényleg nehéz haragudni, ez az ő nagy szerencséjük. Vagy másképp: ők ezt kiharcolták maguknak. Csinálja utánuk, aki tudja :-P

LittleBear 2011.07.10. 22:25:28

@Carmesina: Úgy értettem, hogy tudatosan vadászik, készül, "talonban tart" nőket, mert gondolom, nem csak Vikivel játssza ezt. Szóval nem az van, hogy az adódó lehetőséget megragadja, hanem állandóan "szeretőparkot" tart.
Szerintem ez a magatartás nem jellem, hanem jellemtelenség, akkor is, ha az előző hsz-ben azt írtam, hogy az ilyen pasasokra, amikor szemtől szemben találkozik az ember, nehéz haragudni :-))

Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2011.07.10. 23:08:15

@LittleBear: Ja, ez egy külön állatfaj. Haragudni is lehet rájuk, olykor ... Csak nem sokáig. A jellemtelenség sztem nem itt kezdődik, de persze erről is sokat lehet vitatkozni.

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.06.04. 19:37:40

Ehhez nem tudok hozzá szólni. Szűzies életem ilyen tapasztalatokkal nem szélesítette látóköröm. / A gyónást is azzal kell befejezni, hogy: és hazudtam. /
süti beállítások módosítása