2011.02.27. 08:00
Nyolcvanegyedik fejezet: És megy tovább ... (7)
Ha Péter nem bukkan fel akkor, csúnyán összeveszett volna Katival, így azonban visszafogta magát, és inkább elfogadta a fiú korábbi meghívását a moziba. Mivel még volt idejük az előadásig, beültek egy kávéra Péter egy barátjával, aki Katit remekül lefoglalta, így nem kellett Vikinek foglalkoznia vele. De már akkor érezte, hogy nem akarja Kati úgynevezett barátságát többé, nem tudja megbocsátani se a szégyenteljes jelenetet a templomban, se a levakarhatatlanságát.
Mivel Péterrel kapcsolatban volt némi lelkifurdalása, és felejteni akart, jó nőnek akarta érezni magát ismét, a szokásosnál kihívóbb és merészebb volt vele, aminek a fiú kifejezetten örült. A moziban hosszan csókolóztak, és egyértelmű volt, hogy a film végeztével megint a jól ismert legénylakásban kötnek ki. Minél jobban restellte Viki, hogy folyton mással fantáziál, ha Péterrel szeretkezik, annál szenvedélyesebben vetette bele magát az egészbe, mintha kárpótolni akarná a csalás miatt: persze nem csak a fiút, hanem önmagát is.
Péter kompromisszumos megoldás volt, de mégiscsak megoldás. A hivatalos barátnője egyre kevésbé létezett, mint barátnő, halasztgatta a találkákat, valójában sem a lány, sem Péter nem akarták már fenntartani a kapcsolatot, de egyiküknek sem volt kedve kimondani, hogy vége. Vikinek pedig nem volt fontos, sőt, talán nagyobb biztonságban érezte magát attól, hogy Péternek van valakije, aki mégsincs, mintha nem lett volna senkije, és tőle várt volna mindent. Bármilyen különös, a lassan virtuálissá váló barátnő létezése megkönnyítette a kapcsolatukat. Nem kellett vallomásokat tenniük egymásnak, sem ígérgetniük.
Vikit sokáig bántotta, ami a templomban történt. Rengeteget gondolkodott azon, hogy mit kellett volna másképp tennie, hogy van-e még bármi esélye, vagy volt-e valaha esélye arra, hogy közelebb kerüljön a kispaphoz, mert nagyon nehezére esett lemondani a puszta reményről. Érdekes módon Diogónak nem írt erről egy szót sem, talán, mert szégyellte, hogy egy kívülről nézve ennyire jelentéktelen epizód ennyire nagy érzelmeket kavar fel benne, ebben nem volt racionalitás, és Diogo mindig elvárta tőle, hogy racionális legyen. Persze, ő is ismerte a reménytelen szerelem kategóriáját, de azt a fázist rég maga mögött hagyta, és úgy gondolta, hogy Viki is eljutott már egy olyan fejlődési szakaszba, amelyben ennek a fogalomnak nincs helye. Vagy csak Viki feltételezte ezt. Vannak kudarcok, amelyeket nagyon nehéz megvallani. Főleg annak, aki előtt mégiscsak jó színben szeretnénk feltűnni, erősnek akarunk látszani.
Egy ideig még a templom közelébe se mert menni, később azonban, nagyobb szertartásokra bemerészkedett. Látta is a fiút messziről, de soha nem mert újra a szeme elé kerülni, mert attól tartott, ez már valóságos zaklatásnak minősülne.
Különös volt, de a sokféle vonzalom, amely benne lakott, nem oltotta ki egymást, legfeljebb ideig-óráig csökkent az intenzitásuk, Diogo iránti érzelmei nem változtak attól, hogy megjelent a kispap az életében, és ahogy megjelent, úgy el is tűnt. Péter továbbra is inkább csak szexuális kapcsolat maradt, Viki nem bonyolódott bele érzelmileg, maga sem értette, hogy tud egyrészről ilyen racionális, mondhatni, férfias módon létezni, másrészről meg annyira elolvadni egyetlen találkozástól, hogy az mélyebb nyomokat hagyjon benne. Mártonnal, a tanárral való kapcsolata is megőrizte sajátos jellegét, a be nem teljesülő flörtöt, legalábbis egészen a vizsgaidőszak végéig.
De addig még ott volt a prágai út, amelyre olyan nagyon készült, még akkor is, mikor a kispap foglalta le a gondolatait. Semmiképp nem mondott volna le róla, még akkor sem, ha valami csoda folytán leginkább csak a képzeletében létező ideálja hirtelen elérhető távolságba kerül. De nem került, és úgy hitte, soha nem is fog.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
vén betyár 2011.02.28. 14:37:42
