2010.07.01. 08:00
Hatvanhetedik fejezet: Van még lejjebb (3)
Diogo nem szólt hozzá egészen délig. Paulóval se beszélt túl sokat, aztán kurtán elköszönt, és lelépett. Viki azt gondolta, ebédelni ment, és pár perc múlva elindult ő is, bár rettegett attól, hogy a férfi terhére legyen, ha az nem kívánja a társaságát. Csak benézett a menzára, de Diogo nem volt sehol. Az ebéd olyan elviselhetetlen kinézetűnek bizonyult, hogy inkább le se ült az asztalhoz. Úgy döntött, eszik egy szendvicset a közeli kávéházban. Ott ment a tévé, és míg a szendvicsre meg a tejeskávéra várt, hallgathatta a híreket.
A délután eseménytelenül telt, Diogo sehol. Nem mert rákérdezni se Paulónál, se Dona Lurdesnél, hogy mi a helyzet, így is tartott tőle, hogy rossz néven veszik az eddigi bizalmaskodást a mérnök és közte. Azok ketten tartották a tíz lépés távolságot. Ki tudja, mit gondoltak. Viki hajlott rá, hogy képzelődjön ilyenkor. Biztos lesújtó véleménnyel vannak róla. Alig várta, hogy végetérjen a munkaidő. Biztos volt benne, hogy az alapító okiratban szereplő hosszú számsorokban több hibát is benne hagyott, de a számok összefolytak a szeme előtt. Valaki majd csak ellenőrzi.
Mindennek tetejébe az eső is eleredt, mire felálltak a gép mellől.
Viki úgy esett be az ágyba, hogy csak aludni akart, semmi mást. Magányosabb volt, mint valaha. Szeretett volna egy időre megszűnni, feloldódni a semmiben. Jó sok időre.
De nem ment. Kénytelen volt kiértékelni azt a kevés információt, amit Diogótól hallott. Eddig eszébe se jutott a lehetőség, hogy Carlos visszatér Otáviához. Vagy már vissza is tért. És Diogo azért ilyen dühös, mert dobták. Vagy, ha ez egyelőre még nem történt meg, valószínűsíthető. Miért kapta fel a vizet, mikor kérdőre vonta a férfi? Most nem tud semmi biztosat, és még megkérdezni sincs kitől. Carlos ismét Otáviával? Mennyire fájna ez? Jobban, mintha Mafaldához térne vissza? Vagy valaki mást keresne?
Nem tudta elhinni. Valószínűleg nem zuhantak egymás karjaiba mégsem. De Carlosnak szüksége van Otávia megértésére. Pont az ő megértésére? Aki egyszerűen dobta? És, ha az egész Otávia-féle szöveg, hogy Carlos már nem érdekli férfiként, marhaság, amit a lány maga se hitt el? Vagy önmagával is úgy akarta elhitetni, hogy minél többször elismétli? Ha már régen megbánta, hogy élete nagy szerelmét kísérletező kedvből faképnél hagyta, és most kapva kap az alkalmon, hogy újra megszerezze?
Hát, akkor legyenek boldogok, gondolta keserűen Viki. Elegem van az egészből. Mindegyikből.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Szűz barátnő 2010.07.03. 01:46:54
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
