2010.06.19. 08:00
Hatvanhatodik fejezet: Porto (3)
Mikor visszamentek az irodába, Lurdes behívta magához Diogót, Viki meg leült a saját gépéhez (életében először volt saját gépe, noha csak átmenetileg, de jó érzéssel töltötte el) és bekapcsolta. Rögtön a jelszónál megakadt. Paulót nem merte megkérdezni, úgyhogy csak ült és nézett maga elé egy ideig. Kissé nevetséges volt a helyzet, ketyeg az óra, őt már ezért fizetik, és mégse csinál semmit.
Aztán bejött Diogo és Lurdes, utóbbi hozott egy paksamétát, letette Viki asztalára.
– Nos, Vitória, akkor kezdjünk bele. Ez a jogi dokumentáció. Alapító okirat, elsőre. Minél hamarabb kéne, mert még a magyar követséggel is hitelesíttetni kell. Kezdje akkor ezzel.
– Persze ...
– Szótára van?
– Igen, azt hoztam magammal otthonról, noha nem sok hasznát fogom venni.
– De boldogul, nem?
– A jogi szöveg nem vészes, a műszakitól tartok inkább.
– Tud segítséget kérni valakitől?
– Egyelőre semmi ötletem. Majd eszembe jut valami ...
– Gondolja csak át. Gyorspostával küldhetnek anyagot, vagy faxon ... Bár faxolni drága külföldről, a cég természetesen kifizeti.
– Rendben, meg fogom oldani.
– Akkor hagyom is, hogy dolgozzék.
– Kellene egy kulcsszó.
– Ja, persze! Mindjárt megérdeklődöm, mert én sem tudom. Felhívom az informatikust.
Lurdes kiment, Diogo közben már leült a saját íróasztalához a hosszúkás iroda másik végében és szintén bekapcsolta a rendelkezésére bocsátott gépet. Nyilván nem először, mert ismerte a kulcsszót. Paulo és Diogo elég közel ült egymáshoz, és pont úgy állt az asztaluk, hogy Vikire láttak, bár elég messze voltak tőle. Viki az ajtótól távolabbi sarokban kapott helyet, az ablakkal szemben. Az ablak azonban belső udvarra nyílt, semmi különöset nem lehetett látni rajta, csak a szomszéd épület falát.
Lurdes hamarosan visszajött a kulcsszóval és Viki nekilátott a munkának. Annyira elmerült benne, hogy észre sem vette az idő múlását, megfeledkezett Diogóról, Carlosról, arról, hogy milyen reménytelen helyzetben van, csak a szöveg megformálása foglalkoztatta, a helyes kifejezések meglelése, olykor a plafonra nézett, hátha úgy könnyebben az eszébe jut egy-egy szó ... Milyen régen nem fogalmazott magyarul! Közben élvezte, hogy betekinthet a cég alapításának történetébe, a felügyelőbizottság összetételébe, és minden eltelt perc a bankszámláját fogja gyarapítani.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.06.19. 10:21:26
Ellenben hitelesíteni a mai napig csak az OFFI hitelesíthet itthon. Az a követségi hitelesítés szerintem libegős. Nevezzük tanúsításnak ;)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.06.19. 10:41:32
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.06.19. 10:54:01
Itthon lehet, hogy hitelesít, de az OFFI-n kívül senkit nem kötelező elismerni.
Elárulom: én is szoktam hitelesíteni tolmácsigazolvány-másolattal és egy teljesen saját kreációjú pecséttel. Mindenkinek elmondom, hogy ez félhivatalos, mindenki elfogadja. Ámen :)
Gloria Mundi · http://szexcsatakanno.blog.hu 2010.06.19. 11:07:00
21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.06.19. 11:25:00
Ráadásul én már meg is csináltam németül, nekik csak lektorálni kellett (volna). 3 hét és felszámolták a fordítás díját is. Evvan.