A portugálok megnyerték a meccset, ami általános üvöltözésbe és ivászatba torkollott. Carlos azonban mindjárt a játék lefújása után visszatért Vikihez, aki egyedül üldögélt az erkélyen. A kezében ott volt az üveg, de nem ivott belőle, csak élvezte a hűvösségét.

– Most boldog vagy? – kérdezte Carlostól, mikor az hátulról átölelte.
– Boldog akkor leszek, ha megnyerjük az EB-t. Ez csak egy kis lépés volt. Ráadásul 3-2-re győzni nem akkora hőstett. Nem, nem vagyok boldog. Sőt, elégedetlen vagyok a csapattal. Többet vártam tőlük.
– De győztetek. Nem ez a lényeg?
– Győztünk, de nem mindegy, hogyan. Egyébként szerintem ez nem igazán érdekel téged.
Carlos mindkét kezével gyengéden gyömöszölni kezdte Viki mellét, a lány óvatosan letette a borosüveget és jobb kezével hátranyúlt, hogy átölelje Carlos nyakát.

– Annyira valóban nem – suttogta alig érthetően.
– Akár be is mehetnénk a szobába.
– Olyan kellemes itt kint.
– Csak meg se lehet mozdulni, mióta felállítottad a vasalódeszkát.

Viki nevetett. Felállt és bement a szobába. Szembefordult Carlossal, átfogta a nyakát, hagyta, hogy a fiú tovább ingerelje a mellét, lassan kigombolja a blúzát, benyúljon a melltartó alá.

– És hová tűnt a barátnőd? – suttogta Carlos a fülébe, miközben ügyesen kikapcsolta a melltartóját.
– Nem tudom. Miután visszamentél, megjelent Josué, én meg egyedül hagytam őket.
– Vitória, miért csináltad ezt?
Carlos megállt a vetkőztetésben és egy lépést hátra lépett.
– Hogy összehozzam őket.
– Mi vagy te, kerítőnő?

A fiú hangja hirtelen metsző volt és hideg.

Viki döbbenten állt, a melltartója még rajta volt, de kikapcsolva, kényelmetlenül érezte magát, hátranyúlt, hogy a blúz alatt megpróbálja bezárni. De persze nem sikerült neki.

– Mi bajod van ezzel, Carlos?
– Az előbb beszélgettem Márióval. Ő hatalmas terveket szövöget a közös jövőjükről. Pocsékul éreztem magam. Mintha én is a bűntársatok lennék ebben a játékban. Hogy te, éppen te győzködöd arról, hogy kínálkozzék fel Josuénak, miközben kedvese van, aki nem sejt semmit ...
– Én nem győzködtem semmiről. Sőt, kértem, hogy szakítson Márióval. De még bizonytalan.
– Aha, még bizonytalan.

Carlos leült az ágy szélére. Viki dermedten állt, meztelennek érezte magát, pedig nem volt az. A vér az arcába tolult. A fiú hallgatott. A lány hátat fordított neki, levette a blúzát, aztán a melltartóját, hogy újra feltegye, a szokásos módon, elől bekapcsolva. Reszketett a keze, alig bírt felöltözni.

– Carlos. Ez nem a mi ügyünk. Kérlek – suttogta, mikor végre zárt blúzban állt ismét a fiú előtt.
– Akkor minek avatkoztál bele?
– São nem szereti Máriót. Unja. És Josuéval tetszenek egymásnak. Csak segítettem ...
– Unja. Szóval, ha rámunsz, akkor majd keresel egy másik pasit a hátam mögött és megdugatod magad.
– Úristen, miket beszélsz?
– Miért? Talán nem ezt tetted Antónióval is?
– Te magad csábítottál el. Már nem emlékszel?
– Dehogynem emlékszem. És arra is, mekkora barom voltam, hogy utána elhittem, hogy szeretsz.

– Mi okod van ebben kételkedni?
– Ó, lehet, hogy most még szeretsz. De lehet, hogy holnap eszedbe jut, hogy Antónióval jobb volt dugni. Hiszen én olyan tapasztalatlan vagyok még. Lehet, hogy unalmas is.
– Carlos, ne légy igazságtalan!
– Nem hiszem, hogy az lennék. Pontosan mérlegelem a szavaimat.
– Akkor miért bántasz?
– Amikor téged bántalak, magamat is bántom. Nekem még jobban is fáj. De ezt nem hagyhatom szó nélkül.

Mielőtt Viki válaszolhatott volna, kopogtak.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr191983231

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.14. 08:57:31

Minden borul - a vasalódeszka is? :)
Egyébként meg karlovics egy idióta. Pont ekkora része volt neki is az egészben. Imádom, mikor a másikra tolják a teljes felelősséget.

ribizli_me · http://flock-snapshot.blogspot.com/ 2010.05.14. 09:30:07

Viki el kene mondja Carlosnak hogy o hogy latja a dolgokat, es hogy o hogy erez. Carlosra idonkent rajon a bizonytalansagi hiszti es jo lenne eloszlatni a ketelyeit egyszer s mindenkorra.

vén betyár 2010.05.14. 10:45:05

Kóros féltékenység, ok nélkül.Carlos bizonytalansága állhat a háttérben, hiszen rossz tapasztalatai korábbi, hosszú kapcsolatában sem lehettek.Születési hiba vagy önértékelési gondok, még éretlen személyiség.És ezek a hirtelen váltások!Nagy szerelem, sok szeretet és még több türelemre lesz szüksége Vikinek, ha ez így megy tovább.

21 hónap · http://www.reprintkiado.hu 2010.05.14. 10:46:57

@vén betyár: ne, volt férfi minta előtte, azért ezt ne felejtsd el.

vén betyár 2010.05.14. 11:15:42

@21 hónap: Ez igaz, de akkor is oktalanul, eltúlzottan, betegesen féltékeny, ahelyett, hogy örülne, boldog lenne.Sajnálom, de Vikit még jobban.

rozsdafarku 2010.05.14. 11:27:22

A féltékenység mögött a legritkábban áll valóságos ok, külső, harmadik személy.Inkább önértékelési zavarokra, kóros személyiségfejlődésre vezethető vissza.
Mosz azt játsszuk, hogy a féltékenységemmel kizsarolom a vezető szerepet, megerősítem a dominanciámat?/Mosz=Most/
Nem igazán lehet szeretetet, szerelmet zsarolással, féltékenykedéssel elérni, megerősíteni.De talán ha ez a szerepjáték hosszú távra rögzül és egyik fél sem tud meglenni nélküle?

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2010.05.14. 13:54:47

@rozsdafarku: Carlos bizalmatlan a kezdetektől fogva, rosszul indult a kapcsolatuk, és ennek az árnyától nem tud szabadulni. Ráadásul latin pasi módjára eléggé fókuszált a hűségre. Mármint a női hűségre.

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.30. 11:56:46

Idióta!!
Viki előbb utóbb kikapsz!
süti beállítások módosítása