2010.02.23. 08:00
Ötvenedik fejezet: Félkérdések és félválaszok (1)
Percek múlva a fiú szólalt meg.
– Tudod, lehet, hogy nem kéne bevallanom, de nekem ez volt az első.
– Miféle első?
– Az első, hogy is mondjam, dugás az életemben.
– Micsoda?
A lány majdnem-szendergéséből hirtelen teljesen éber lett.
– Nem hiszed? – kérdezte a fiú.
– Azt akarod mondani, hogy én vettem el a szüzességed?
– Pontosan.
– Te viccelsz velem.
– Egyáltalán nem. Miért tartod olyan hihetetlennek? A leveledben azt írtad, hogy te is szűz voltál nemrég.
– Szóval olvastad a levelemet ... De az más, én nő vagyok. Te hét évig jártál Otáviával!
- Csakhogy Otávia meg akarta őrizni a szüzességét a házasságig.
- És hogy bírtátok ki?
Carlos nevetett.
- Nem volt könnyű. De annyi más módja van az élvezetnek …
- Az ő részéről nem csodálom annyira, de neked nagyon nehéz lehetett.
- Hm … Nem annyira. Talán … Hagyjuk most ezt. Különben se akarok folyton róla beszélni. – Ne haragudj.
– Semmi gond.
– Na, és milyen volt? Fájt?
- Nem, egyáltalán nem fájt – nevetett újra Carlos. – Nagyon jó volt.
- Ha nem mondom az óvszert, nem is próbálkoztál volna vele?
A fiú megvonta a vállát.
– Nem tudom. De, később talán igen.
- Mikor később?
- Miután te is kielégülsz. Most 2-0 az állás. Ez nem jó. Szeretném, ha te is elélveznél.
- Az nem olyan egyszerű – vallotta be Viki.
- De hát mitől szoktál? Mit kéne csinálnom?
A lány zavarba jött. Nem akart erről beszélni, illetve úgy érezte, hogy erről nem lehet beszélni. Arról se, hogy Antónióval mennyire nem esélyes a dolog, de arról se, hogy ő a saját kezével ki tudja elégíteni magát. Hogy egyáltalán magához nyúl. Nem, ez nem beszédtéma.
- Nem tudom – válaszolta jobb híján.
- Majd kiderítjük.
A fiú nem forszírozta a témát, kikelt az ágyból és eltűnt a fürdőszobában.
Viki visszavette magára a pólót, és odament a cédélejátszóhoz, hogy feltegyen valami zenét. Ha Carlos ki akarja deríteni, mitől élvez ő el, az valami jövőre utaló biztatást is jelenthet. Persze elképzelhető, hogy csak erre a két napra gondolt. Vagy kideríti ennyi idő alatt, vagy hagyja a fenébe. Még akkor is hagyhatja a fenébe, ha kideríti. Viki meg volt róla győződve, hogy nem fogja kideríteni. Sokkal több idő kellene hozzá. Ráadásul Carlos vad stílusa nem kedvez a próbálkozásnak. Azért vannak ígéretes momentumok is, de sokkal több türelem kéne, és ki tudja, hogy van-e ebben a fiúban elég türelem. Máshoz szokott, gyors sikerhez, talán nem is tartja normálisnak, hogy Viki ilyen … nehéz eset.
Ahogy keresgélt a zenék között, mintha Mafalda egyik cédéjét látta volna a lejátszó mellett legfelül. Igen, megismerte a csomagolást, mert volt rajta egy kis repedés. Elfogta a szomorúság. Vagy dühös volt? Féltékeny? Mafalda a hivatalos barátnő, és ő Otáviával van elfoglalva. A múlttal.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
