Viki azt várta volna, hogy Márton finoman érezteti vele: meggyőződése szerint az ágyban nem igazán illenek össze, de ettől még nagyszerű barátok maradhatnak, valóban nem is nagyon számított másra, nem kívánt mást, csak ennyit: szerette volna, ha ez a kissé kínos tapasztalat nem árnyékolja be az eddigi kapcsolatukat, bármilyen nevet is adna neki a férfi. Márton azonban teljes meggyőződéssel állította, hogy nagyon kellemesen érezte magát, és reméli, hogy nemsokára, tán már a jövő héten viszontláthatja a lányt. Erre csak egy mosoly volt a válasz, és Viki direkt nem kérdezte meg, hogy milyen körülmények között kerülne sor egy találkozóra. Mert ez a szándéknyilatkozat nem szólt másról, mint annyiról, hogy Márton továbbra is szereti Vikivel tölteni az időt, de hogyan?

Nem sokat gondolt a nap folyamán az egészre, és igencsak meglepte, mikor másnap délelőtt Márton telefonált, ugyanúgy, mint azelőtt, nem szexről beszéltek, hanem azokról a kérdésekről, amelyeket Márton Viki szüleivel kapcsolatban tett fel, miközben finoman simogatta a lány hátát. A férfi megígérte, hogy gondolkodik Viki problémáin, hogyan dolgozhatná fel azokat a sérelmeket, amelyeket eddig csak kikerülni akart, megspórolva a szembenézést, a konfrontációt. A lány nem vette komolyan Márton szavait, ugyan már, van épp elég egyéb dolga, amivel elfoglalja az agyát, nem az ő gyerekkorát fogja megoldani - egyrészt nagyképű dolognak tűnt egy kicsit, ahogy erre a feladatra vállalkozott, másrészt olyan szövegnek, amellyel az ágybeli ügyetlenkedést próbálta kompenzálni.

De a beszélgetéseik folytatódtak, Márton nem tágított, ugyanakkor nem is erőszakoskodott, egyszerűen kihívásnak érezte, hogy segítsen Vikinek, mert véleménye szerint egészen más nővé válhatna, mint amilyen most, magabiztosabbá és céltudatosabbá, de legfőképp könnyedebbé. Viki végül rákérdezett, hogy Márton mit élvezett egyáltalán szexuálisan az együttlétükből. Mire azt a választ kapta, hogy a szex egyelőre csapnivaló, de annyira szeret Vikivel lenni, hogy szívesen találkozik vele a jövőben - ha Viki is akarja, persze.

A lány pedig mégiscsak akarta, bár nem tudta meghatározni, hogy mit vár ettől, de beleegyezett egy következő találkába. Ezúttal nem sikerül lakást szerezniük, és Viki albérlő társai is otthon voltak, de Márton annyira erősködött, hogy aznap, és nem később, hogy a lány belement. Szokatlanul szép idő volt februárhoz képest, szinte tavaszias, és a férfi fűtött autóval érkezett a megbeszélt helyre, aztán kocsikázni kezdtek, először úgy tűnt céltalanul, kifelé a városból, Viki nem is volt biztos benne, hogy Márton szeretne tőle bármit, talán maradnak a beszélgetésnél, hiszen ez megy nekik legjobban. De aztán az alapján, hogy mennyire elhagyatott helyen parkoltak le, a lánynak sem maradtak kétségei. Vagyis ezúttal a hátsó ülés kap szerepet?

Természetesen Diogo jutott eszébe, egyszer vele is elment így kocsikázni, akkor nagyon élvezte, különleges erotikus élményként élt az emlékezetében, de Mártonról el sem tudta képzelni, hogy hasonló hatással lehetne rá. És egy autóban nincs menekvés, nincs hová visszavonulót fújni. Márton nem javasolta azonnal, hogy üljenek hátra, halkan járatta a motort, szólt a rádió, és beszélgettek, ott folytatták, ahol múltkor abbahagyták, és olyan simogatósan is. Viki nem aggódott a járókelők miatt, mert nem járt arra senki, egyébként is gyorsan besötétedett, és még mindig csak beszélgettek.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr423123795

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

LittleBear 2011.08.05. 07:30:09

Érdekes fickó ez a Márton... Miért akarja megoldani Viki gyerekkorából származó komplexusait?

LittleBear 2011.08.07. 16:27:55

Teljesen elméleti kérdés: ha egyszer Viki találkozik egy "nagy Ő - gyanús" pasassal, akkor mit fog kezdeni a Diogohoz való viszonyával? Vagy megmaradnak amolyan "Jövőre veled ugyanitt" kapcsolatban?

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.08.08. 22:36:45

@LittleBear: Jó kérdés mind a kettő, nem tudom a választ. :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2011.08.08. 23:11:39

@LittleBear:

Ja, ő az a típus, akiről azt mondják, hogy nem maximalista: neki elég, ha csak az egyik félnek jó...

Carmesina · http://carmesina.blog.hu/ 2011.08.09. 05:31:30

@tiboru: De most melyik félnek jó? Valójában egyiknek se, már, ha a szex-részét nézed.

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.06.05. 05:22:22

Úgy érzem Márton fiatalabb nálam és biztosan jó tudni maga mellett egy sokkal fiatalabb lányt. Mégsem nyújtanám hosszúra /már is az/ ezt a kapcsolatot.