Mafalda megérintette a karját:
– Vick, most őszintén: nem érdekel egyáltalán? Vagy csak azért nem engedted, hogy megcsókoljon, mert hülyíteni akarod?
Viki a fákat nézte, egy ággal suhintott a törzsekre.
– Nem akarom hülyíteni. Csak még szerelmes vagyok valaki másba. Azt hiszem.
– Valaki másba? De kibe?
– Erről inkább nem mondok semmit.


Mafalda megcsóválta a fejét.
– Én nem tudok rajtad kiigazodni.
– Nem vagy egyedül, már én se igazodom ki magamon.
– És hogy váltatok el? Mit mondtál neki?
– Hogy egy hét múlva meglátjuk.
– Addig kiszeretsz abból, akibe még szerelmes vagy?
– Nem hiszem, hogy ilyen gyorsan menne. De addig még beszélnem kell azzal a valakivel. Tudnom kell, hogy mindennek vége-e.
– És ha mindennek vége?
– Mit tudom én, Mafalda!

 
– Tudod, hogy ki mondta nekem anno, hogy csókolóztál valakivel a folyóparton?
Viki hitetlenkedve nézett a lányra. Csak nem?
– Igen, ő volt, Carlos. Ő látott azzal a pasival.
– És ezt pont veled közölte?
– Rólad beszéltünk. Kérdezte, hogy a tudomásom szerint jársz-e valakivel. És azt mondtam, hogy talán Nunóval, bár tagadod. Nagyon csodálkozott, akkor mondta, hogy látott egy pasival csókolózni, és a pasi nem Nuno volt, annyi biztos, sőt, ő soha azelőtt nem látta még az illetőt, de ti nagyon egymásba voltatok gabalyodva.
Viktória próbált visszaemlékezni, mikor volt ez pontosan. Valamikor márciusban? Carlos azóta figyeli? Hogy nem vett észre semmit?

– Ki volt az a pasi, Vick? – kérdezte Mafalda.
– Mindegy, ki volt. Nincs jelentősége.
– De hát ha annyira egymásba voltatok gabalyodva!
– Mafalda, te még soha nem csókolóztál valakivel csak úgy?
– Csak úgy? Ezt hogy érted?
– Úgy, hogy nem jártál vele, nem voltál belé szerelmes.
– Nem, még soha nem csókolóztam csak úgy. Nekem ez nem sport.
– Nekem sem sport. De néha úgy alakulnak a dolgok, nem is tudom, talán hülye voltam akkor.
– És azóta nem láttad azt a pasit?

Viki a földre szegezte a szemét. Miért kellene neki őszintének lennie Mafaldához? Úgyse értené meg.
– Ez most nem számít egyáltalán – felelte.
– Szóval láttad.
– Ezt nem mondtam.
– Láttad és nem elégedtél meg ennyivel.
– Mafalda, hagyjuk ezt!
– Ó, engem nem érdekel se az a pasi, se más. Most csak Carlos érdekel. Hogy ne csinálj belőle hülyét. Mert nem érdemli meg. Ha ismernéd! De biztos nem tudsz róla semmit, annyira szerény, saját magáról nem fog dicshimnuszokat zengeni.
– Eszem ágában sincs hülyét csinálni belőle. Higgy nekem! Tényleg nem ismerem úgy, mint te, de nem akarom megbántani. Semmiképpen.

Mafalda mintha nem is hallotta volna. A meghatottságtól könnybe lábadt a szeme.
– Carlos nem az a fajta, mint Sérgio, nehogy azt hidd! Sőt, épp az ellenkezője. Tudod, hogy tavaly ilyenkorig együtt járt egy lánnyal, akit még a gimiben ismert meg? Azt hiszem, tizenhét éves korukban szerettek egymásba. Mindenki meg volt róla győződve, hogy egyszer összeházasodnak. Carlos soha nem nézett más nőre, amíg együtt volt Otáviával.
– És mi történt?
– Otávia elhagyta.
– Miért?
– Mert hülye. Mindegy, beleszeretett valaki másba.
– És Carlos? Hogy viselte?
– Gondolom, rosszul, de nem mutatta. Viszont azóta nem járt senkivel.
– Senkivel?
– Azt nem tudom, hogy voltak-e közben kalandjai, valószínűleg igen, túl jó pasi ahhoz, hogy úgy éljen, mint egy szerzetes. De barátnője nem volt, ebben biztos vagyok.

Viktória tovább csapkodta a fatörzseket és a térdig érő füvet a gallyal, amit még a séta elején szedett fel a földről. Hálás volt Mafaldának ezekért az információkért, világosabban látta Carlos jellemét. Bár nem lepte meg a dolog, mert végig az volt az érzése, hogy a fiú mellett csak elköteleződni lehet. Ha igent mond neki, amennyiben Carlos egyértelműen a kedvesévé, namoradajává akarja tenni, lehet, hogy majdnem olyan szigorú szabályokat vesz magára, mintha férjhez menne. Hiszen mindig is erre vágyott! Hogy egy vonzó, érdekes férfi hivatalosan vállalja őt. Hogy ne kelljen bújkálnia, kalandokat keresnie, elhagyott lakásokba, motelekbe mennie. Hogy valakit miatta érjen villámcsapás, ahogy egykor a Puzo-rajongó Laci mondta.

– Nos, hogy döntesz? Mit fogsz mondani neki egy hét múlva? – kérdezte Mafalda.
– Az majd egy hét múlva kiderül.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr481516012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gallusz · http://szemezgetek.blog.hu/ 2013.05.24. 21:31:26

Viki most légy okos! Nekem ötletem sincs. Szerencsére nálad a penna!