Délre ért haza. Nem találkozott senkivel a háziak közül. Azt sem tudta, milyen nap van. Péntek vagy szombat? Összefolytak a nappalok és az éjszakák, minden olyan új volt és szokatlan. Mafaldáék sehol. Szerencsére. Lehet, hogy szombat van és hazautaztak?


Vajon észrevették, hogy nem aludt itthon? Ha hazautaztak, nyilván nem. Ez a jobbik változat. Benyitott a saját szobájába és az ágyon talált egy cetlit. Hirtelen megijedt. Hátha mindent tudnak és azonnali hatállyal kirúgják az udvarházból. De hát mit tudnak? Az udvarházba nem szabad fiúkat vinni, de azt senki nem tilthatja meg, hogy kimaradjon és bárkivel töltse az éjszakát.

A cetlit Mafalda írta: „Egy Catalina keresett Milánóból. Holnap (szombat) délután megint megpróbálja. Mi hazamentünk. Hétfőn találkozunk. Talán. (Bár az utóbbi időben nem sokat látunk.) Puszi, Mafalda.”

Szóval Kati. Mi az ördögöt akarhat? Válaszolt egyáltalán a levelére? Mindig szokott, biztos válaszolt. És máris Milánóban van. Hányadik hónap? Már semmit nem tudott kiszámolni. Ha azt se tudja, milyen nap van.
Csörgött a telefon. Máris Kati?

Viktória átsétált Amáliáék szobájába. Leült a telefon mellé a padlóra és kinyújtotta lábát. Még mindig a fekete ruhát viselte, amiben előző este elment otthonról.
– Igen?
– Vick, te vagy az? Itt Raquel.
Raquel! Azt még ki se találta, hogy neki mit hazudjon!
– Szia, mi a helyzet?
– Még te kérded? Tegnap este kerestelek, de nem voltál otthon. Hová tűntél? Csak nem Carlossal töltötted az éjszakát?
– Nem, nem Carlossal.
– Akkor kivel? Egy másik pasival?
– Eltaláltad.
– Azt a mindenit! Tudtam! Megéreztem! De mégis kivel? Mesélj el mindent!

Ha te azt tudnád! – gondolta Viki.
– Egy pasival, egy idegennel. Mindegy, ki az, sose láttam azelőtt, és nem is akarom látni többé.
– Húha, annyira rossz volt?
– Hát, nem volt épp fáklyásmenet.
– De miért? Erőszakoskodott?
– Ó, nem, semmi ilyesmi. Csak nem tetszik. És nem illünk össze. Nem is számítottam jobbra, azt hiszem.
– Mégis, hol szedted fel?
– A tengerparton. Kimentem Estorilba – ez legalább nem volt hazugság. – Elvitt egy üres lakásba. Nincs valami nagy kedvem erről beszélni, Raquel.
– De miért nem Carlossal feküdtél le? Azt hittem, tetszik. Miért kellett egy vadidegent felszedned? Ez nekem magas.
– Carlos ..., nos Carlos lehet, hogy komolyabb ügy. Nem tudom. Nagyon tisztelettudó volt. Csak elrontottam volna a dolgokat, ha inszinuálom ...


– Mégis, mi történt köztetek?
– Semmi. Illetve megfogta a kezemet. És engedélyt kért, hogy viszontláthasson.
– Hú, de régimódi!
– Nekem is meglepő volt, de valahogy imponált. Szóval nem ronthattam el a dolgot. Azt ígérte, ma este hív.
– Nem csak majd, hanem ma este ...
– Igen, ez benne a meglepő. Persze nem biztos, hogy be is tartja.
– Belőle kinézem, hogy betartja.
– Na, de veled mi történt? Hogy jutottatok haza Gonçalóval?
– Hát ... Én hazajutottam, de ő nem.
– Ezt hogy érted? Otthagytad?
– Nem, épp ellenkezőleg, ő is idejött.
– Hozzád?
– Hozzám.
– És ...
– És.
– Azt hittem, túl részeg hozzá. És neked eszed ágában sem volt ...
– Tudom. Nem volt hozzá túl részeg. És nekem jólesett. Tudod, hogy már egy ideje nem szeretkeztem senkivel.
– Sose csaltad meg Antóniót?
– Nem, miért csaltam volna meg? Szerelmes voltam belé. Még mindig szerelmes vagyok. De kellett már, hogy valaki dédelgessen egy kicsit.
– Hát akkor nagyszerű. Mindenki megvigasztalódott. Küldetés teljesítve.

Elnevették magukat.
– Mit csinálsz ma este? – kérdezte Raquel. – Gonçalo meghívott egy koncertre.
– A tuna játszik?
– Nem, ez klasszikus zene. Ami ugyan nem az esetem, de inkább elmegyek, mint hogy itthon nézzem a falat.
– Én Carlos telefonját várom, tudod. Különben meg pihenek.
– Rendben, akkor hagylak pihenni, és szorítok, hogy Carlossal összejöjjön a dolog. Hátha ő az igazi.
– Húha, ne gyere ilyen nagy szavakkal! Ja, és ne hagyd, hogy Gonçalo mindenfélét összehordjon rólam!
– Ne aggódj, annyiszor vágom szájon, ahányszor egy rossz szót szól.

Viki elgondolkodott. Gonçalo és Raquel. Nem valószínű, hogy működőképes lenne, mert mind a ketten másba szerelmesek. De legalább megvigasztalják egymást.

A bejegyzés trackback címe:

https://carmesina.blog.hu/api/trackback/id/tr271494247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.