Attól fogva Márton szinte naponta felhívta. Csakúgy, mint Péter. De Márton hétvégén sose kereste, amit Viki nem is bánt, mert olyankor legtöbbször átment Péterhez. Amíg tartott a vizsgaidőszak, nem látta viszont a tanárt: Márton a másik egyetemhez volt kötve, Budapesten…

- Sejtettem, hogy jól csókolsz - mondta Márton, és a hüvelykujjával végigsimított Viki ajkain.- Miért, elképzelted valaha? Most tényleg nem esett nehezére a tegezés. - Naná, hogy elképzeltem. Sokat jártál a fejemben. - Miket képzeltél még?- A kis kíváncsi. Tényleg szeretnéd…